Nem világos, mennyit fizetünk

Egy­re töb­ben pa­nasz­kod­nak a ban­kok rossz tá­jé­koz­ta­tá­sa mi­att. Bár a Pénz­ügyi Szer­ve­ze­tek Ál­la­mi Fel­ügye­let­ének aján­lá­sai kö­zött sze­re­pel, hogy mi­nél köz­ért­he­tõb­ben kell meg­fo­gal­maz­ni a hi­te­lek fel­tét­ele­it, egy­elõ­re úgy tû­nik, csak né­hány pénz­in­té­zet ve­szi ko­mo­lyan ezt az el­vá­rást. Leg­utóbb az Erste Bank hi­tel­egyez­te­tõ le­ve­lei miatt emel­te fel a hang­ját a Fo­gyasz­tó­vé­del­mi Egye­sü­le­tek Or­szá­gos Szö­vet­sé­ge.

Míg ta­valy­elõtt a Pénz­ügyi Szer­ve­ze­tek Ál­la­mi Fel­ügye­let­éhez (PSZÁF) ér­ke­zõ hi­tel­pa­na­szok 13,36 szá­za­lé­ka vo­nat­ko­zott a nem meg­fe­le­lõ tá­jé­koz­ta­tás­ra, 2007-ben ez az arány több mint 16,5 szá­za­lék­ra emel­ke­dett. Te­hát a fel­ügye­let nyo­má­sa el­le­né­re egy­re töb­ben jár­nak pó­rul az át­lag­em­be­rek szá­má­ra ér­he­tet­len tá­jé­koz­ta­tás mi­att. A hi­tel­in­té­ze­tek több­sé­ge je­len­leg az egy­sze­rû­sí­tés elõ­ké­szü­le­te­i­nél tart. Vagy még an­nál sem.
A Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal va­ló­sá­gos had­já­ra­tot foly­tat a nem meg­fe­le­lõ­en tá­jé­koz­ta­tó ban­kok el­len, s töb­bük­re je­len­tõs bír­sá­got rótt ki, en­nek el­le­né­re a sza­bály­ta­lan­sá­gok szá­ma nem csök­ken. Pe­dig a cél vi­lá­gos: az Eu­ró­pai Bi­zott­ság 2001-es kó­de­xe sze­rint a ban­kok­nak mi­nél tö­mö­reb­ben és egyér­tel­mûb­ben kell is­mer­tet­ni­ük a fel­tét­ele­i­ket, hogy az ügy­fe­lek kön­­nyeb­ben ös­­sze tud­ják ha­son­lí­ta­ni a kü­lön­bö­zõ aján­la­to­kat. Er­re már egy egy­sé­ges sé­mát is ki­dol­goz­tak, ezt a PSZÁF egy 2006-os aján­lá­sa is tar­tal­maz­za. Ám a ma­gyar tár­sa­sá­gok je­len­tõs ré­sze még csak most dol­go­zik a fel­té­te­lek tel­je­sí­té­sén, pe­dig né­há­nyuk anya­bank­ja kül­föld­ön már al­kal­maz­za ezt a mód­szert. Spa­nyo­lor­szág­ban, Ola­szor­szág­ban és Ész­tor­szág­ban a ban­ko­kat már tör­vény kö­te­le­zi ar­ra, hogy be­tart­sák az Eu­ró­pai Bi­zott­ság el­vá­rá­sa­it.
A Bank­szö­vet­ség sze­rint a hi­tel­in­té­ze­te­ket egy­elõ­re az tart­hat­ja vis­­sza, hogy van­nak bi­zo­nyos ér­tel­me­zé­si vi­ták a kó­dex aján­lá­sai kö­rül, rá­adá­sul az új rend­szer be­ve­ze­té­se igen költ­sé­ges le­het, mi­vel új szá­mí­tó­gé­pes prog­ra­mok­ra, új nyom­tat­vá­nyok­ra len­ne szük­ség, s a ban­kok mun­ka­tár­sa­it is ki kel­le­ne ké­pez­ni az in­for­má­ció­szol­gál­ta­tás új mód­já­ra.
Ma­gya­ror­szá­gon egy ta­valy no­vem­be­ri kor­mány­ren­de­let tett lé­pést a hi­te­lek egy­sze­rûbb ös­­sze­ha­son­lí­tá­sa ér­de­ké­ben. A 2008 feb­ru­ár­já­tól ha­tá­lyos ren­de­let ér­tel­mé­ben a tel­jes hi­tel­díjmu­ta­tó (THM) szá­mí­tá­sa­kor min­den olyan költ­sé­get fi­gye­lem­be kell ven­ni, ame­lyet az ügy­fél­nek meg kell fi­zet­nie a fu­tam­idõ alatt, a THM nem vo­nat­koz­hat csak a rö­vid ak­ci­ós idõ­tar­tam­ra. Bár a THM-nek már ezt meg­elõ­zõ­en is min­den fi­ze­ten­dõ dí­jat tar­tal­maz­nia kel­lett, a pénz­in­té­ze­tek né­hány eset­ben sa­ját el­kép­ze­lé­se­ik sze­rint ér­tel­mez­ték azt, hogy mit kell be­le­ven­ni, s mit nem.
Kispál Edit, a Fo­gyasz­tó­vé­del­mi Egye­sü­le­tek Or­szá­gos Szö­vet­sé­gé­nek szó­vi­võ­je el­mond­ta: az utób­bi hó­na­pok­ban leg­in­kább az Erste Bank ügy­fe­lei ke­res­ték meg õket a pa­na­sza­ik­kal. Az ügy­fe­lek a kö­vet­ke­zõ évi törlesztõrészletet és a tar­to­zás mér­té­két tar­tal­ma­zó hi­tel­egyez­te­tõ le­ve­le­ken nem tud­tak ki­iga­zod­ni.
A hi­tel­egyez­te­tõ le­vé­lben csak szá­za­lé­ko­san sze­re­pel a ka­mat és a ke­ze­lé­si költ­ség éves mér­té­ke. A törlesztõrészlet pe­dig egy ös­­szeg­ben tar­tal­maz­za az ügy­le­ti ka­ma­tot, a ke­ze­lé­si költ­sé­get és a tõ­két is – an­nak el­le­né­re, hogy az Erste Bank 2005 ta­va­sza óta kü­lön ne­ve­sít­ve és összegszerûsítve von­ja le a fo­gyasz­tók szám­lá­já­ról a tõ­ke­tar­to­zást, a ka­ma­tot és a ke­ze­lé­si költ­sé­get. A fo­gyasz­tók szá­má­ra kö­vet­he­tet­len, hogy az Erste Bank me­lyik ös­­sze­te­võt mó­do­sí­tot­ta.
A hi­tel­egyez­te­tõ le­ve­let több eset­ben az éves for­du­ló­nap elõtt két nap­pal kap­ják meg a fo­gyasz­tók az­zal, hogy két nap múl­va már a le­vél­ben meg­ál­la­pí­tott ös­­sze­get fog­ja az Erste Bank le­emel­ni a szám­lá­juk­ról. Amen­­nyi­ben a fo­gyasz­tók nem ér­te­nek egyet a törlesztõrészlet mó­do­sí­tá­sá­val, az aláb­bi meg­pró­bál­ta­tás vár rá­juk: a hi­tel­egyez­te­tõ le­vé­lben sze­rep­lõ te­le­fon­szám az Erste Bank köz­pon­ti szá­ma, ahol rek­la­mál­ni nem le­het, azt ta­ná­csol­ják, hogy azt a bank­fi­ó­kot hív­ja fel a fo­gyasz­tó, ahol a hi­tel­szer­zõ­dést meg­kö­töt­te. Az adott bank­fi­ók­ban te­le­fo­non nem ad­nak in­for­má­ci­ót, be kell men­ni sze­mé­lye­sen. És ha ezek után a fo­gyasz­tó ve­szi a fá­rad­sá­got és be­megy a bank­fi­ók­ba, köz­lik ve­le, hogy õk ér­dem­ben nem tud­nak vá­la­szol­ni a fel­tett kér­dé­sek­re, a vá­la­szok­nak ben­ne kel­le­ne len­nie tá­jé­koz­ta­tás­ként a hi­tel­egyez­te­tõ le­vél­ben, s azt ja­va­sol­ják, for­dul­jon írás­ban a fo­gyasz­tó az Erste Bank Köz­pon­ti Pa­nasz­ke­ze­lé­sé­hez.
Az Erste Bank la­punk meg­ke­re­sé­sé­re azt nyi­lat­koz­ta, hogy na­gyon ke­vés pa­nasz ér­ke­zik hoz­zá­juk a hi­tel­egyez­te­tõ le­vél­lel kap­cso­lat­ban. S amen­­nyi­ben egy ügy­fél a bank­fi­ók­ban nem kap ki­elé­gí­tõ vá­laszt a kér­dé­se­i­re, a fi­ók ta­nács­adó­ja to­váb­bít­ja azt a bank köz­pon­ti pa­nasz­ke­ze­lé­sé­re, így nem szük­sé­ges az ügy­fél­nek a ban­kot még kü­lön írás­ban is meg­ke­res­nie. A pénz­in­té­zet min­den eset­ben ele­get tesz az elõ­írt tá­jé­koz­ta­tá­si kö­te­le­zett­sé­gé­nek – ál­lít­ja az Erste Bank.