Ombudsman közvetítői szerepben

Az országos rendőrfőkapitány és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is elfogadta, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közvetítőként vegyen részt a rendőrség tavaly őszi brutális fellépésével okozott károk megtérítéséért indult eljárásban. Szabó Máté ombudsman erről levélben értesítette a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetőjét, Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet.

Megtudtuk: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa maga kezdeményezte, hogy közvetítésével egyezség jöjjön létre a rendőrség és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) által képviselt károsult állampolgárok között. Bencze József országos főkapitány elfogadta Szabó Máté jelentkezését, és az ombudsman közlése szerint egyetért azzal, hogy a jóvátétel leghatékonyabb módja a peren kívüli megegyezés lehet. A biztos levélben tájékoztatta erről az NJA kuratóriumi ügyvezetőjét, Gaudi-Nagy Tamást. Felhívta az ügyvédet, hogy keresse meg a rendőri fórumokat, s terjeszsze elő a károsult személyek pontosan kidolgozott kárigényeit.
Gaudi-Nagy Tamás kérdésünkre elmondta: örül a fejleménynek, ugyanakkor disszonánsnak érzi a főkapitány megnyilatkozását. Bencze József egyrészt azt válaszolta az ombudsmannak, hogy az ORFK maga is legfeljebb csak közvetítőként tud részt venni az egyezség létrehozásában, hiszen nem utasíthatja az ügyekben érintett Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) és a Rendészeti Biztonsági Szolgálatot (Rebisz). Elgondolkodtató az is – tette hozzá az ügyvéd –, hogy Bencze József a kárigények pontos kimunkálására hív fel. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ugyanis az elmúlt hónapokban rendszeres és folyamatos egyeztetést kezdeményezett, majd folytatott a tömegoszlatást több esetben jogellenesen végző Rebisszel és a polgárokat jogsértően előállító BRFK-val. Épp a napokban konstatálták, hogy a Rebisz az adatok kiegészítése után érdemi indoklás nélkül elzárkózott a további tárgyalástól, a BRFK pedig végül nem is válaszolt. Az NJA és a Civil Jogász Bizottság egy héttel ezelőtt emiatt fordult levélben Takács Albert rendészeti miniszterhez és Bencze József főkapitányhoz azt kérve, hogy az alaptörvény és az ENSZ kínzás elleni bizottságának tavaly novemberi felszólítása alapján segítsék elő a peren kívüli jóvátételt. Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: számításaik szerint mintegy ötszáz személy több száz millió forintos kártérítéséről lehet szó. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis egynapi jogellenes fogva tartásért és az emberi méltóság megsértéséért átlagosan 500 ezer, háromnapi fogva tartásért egymillió forint körüli nem vagyoni kártérítés jár. A BRFK harminckét főnek ezt figyelembe véve fizetett ki nemrégiben egyezség alapján húszmillió forint nem vagyoni kártérítést, mert 2003. december elsején jogellenesen oszlatta fel a Gesztenyés kerti kormányellenes tüntetést.
Az ügyvéd reményt lát arra, hogy az ombudsman fellépése rábírja majd a rendőrséget a kártérítésre. Bencze József a biztos útján név szerint is megjelölte azokat a jogtanácsosokat, akik az ORFK, a BRFK és a Rebisz képviseletében tárgyalásokat folytathatnak a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal.