Híres cselszövések, különleges sorsfordulók, viszályok, alkuk és a mögöttük rejlő indokok – van-e a fönti fölsorolásnál jobb módja annak, hogy fölhívjuk a figyelmet egy könyvre, jelesül A magyar történelem titkai című kötetre? Ha a kötet borítójára is rákerült étvágygerjesztő fölsorolással kapcsolatban esetleg mégis kétségünk támadna, megerősítésként ott vannak fölöttük a képek is. Például Zrínyi Miklós a vadkan társaságában, a Dunába rogyott Lánchíd, a Brezsnyevet fogadó Kádár János… S ott van persze Sisi is, a „magyarok királynéja”, akinek férjével, Ferenc Józseffel való kapcsolata valóban éppen olyan sok titkot rejteget, mint saját testéhez való viszonya, hiszen napokat töltött szépsége, kivételes hajzuhataga ápolásával, s koplalásban aligha vehette föl vele a versenyt bárki akkoriban.
Ahogyan a kötet ígéri, A magyar történelem titkai nyolc fejezetben, hetven-egynéhány történetre osztva emel ki a história hatalmas folyamatából embereket, eseményeket, épületeket, szobrokat. A mozaikkockákból azután nagyobb kompozíciók alakulnak, ezekből pedig – legalábbis a kiadó reményei szerint – összeáll a kép a nagy egészről, a magyar történelemről. A fejezetcímek: Bűntények, perek, rejtélyek, Női sorsok a magyar történelemben, Lázadók és korszakváltók, Titokzatos tárgyak és épületek, Árulkodó szavak, Különleges életek, Magyarok Európában, Harcok és alkuk.
Best of Hungary, pontosabban Best of Hungarian History… Manapság, amikor az operákat legfeljebb világhírű művészek által énekelt áriák formájában ismeri a nagyérdemű közönség, amikor az egyetemet végzettek jó része is könnyebben boldogul a Google keresőjével, mint a történelmi kronológiával, s a folyamatos olvasás képessége is kevesekben alakul ki, alighanem nagy keletjük van a kötethez hasonló tömörítvényeknek is. „Kicsi, savanyú, de a miénk” – mondhatnánk rá A tanú című film halhatatlan hősét, Bástya elvtársat idézve, akinek alakja természetesen szintén felbukkan az összeállításban. Hogy pontosan hol is? Ez már nehezebb kérdés, mert a szerkesztők olykor a legváratlanabb helyeken jelentetnek meg személyeket, mutatnak be jelenségeket; mind az egyes alfejezetek megírása, mind a mozaikszerű szerkesztés olykor túlságosan is szubjektívnek tűnik. Mindenesetre nem kicsi a magyar narancs, legfeljebb olykor tényleg savanyú kicsit. Éretlen még? Vagy mindig is ilyen marad? Nemcsak a szövegre, de a képanyagra is érvényes ez, olykor minden igényt kielégítő képaláírással jelennek meg a fotók, máskor még a copyright is alig kibetűzhető a Köszönetnyilvánítás című fejezetben. A Sisit ábrázoló említett festményről például s a mellette közölt Ferenc József-portréról csak annyit tudunk meg, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében vannak, de hogy ki festette őket, titok marad.
Apropó titok… A magyar történelem sok-sok titka közül egyről még szívesen olvastam volna a könyvben: arról, hogy ki küldi a Reader’s Digest nevében azokat a vásárlókat, előfizetőket toborzó leveleket jobb sorsra érdemes honfitársainknak, amelyekben újra és újra fő- és még annál is nagyobb nyeremények nyerteseként üdvözlik őket, amennyiben… Időnként egy-egy könyvet is küldenek persze ajándékba. Mindenesetre, akire legközelebb sor kerül, ne tiltakozzon A magyar történelem titkai ellen.
(A magyar történelem titkai. Szerk.: Falcsik Mari. Reader’s Digest, Budapest, 2007. Ármegjelölés nélkül)
tűzvész
Tűzvész pusztít Kaliforniában
