Princz Gábor pénzbüntetéssel megúszta

Másodfokon 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben megvádolt Princz Gábort, a pénzintézet volt elnök-vezérigazgatóját, és elmarasztalta a bank három másik vezetőjét is. A bíróság által felkért szakértők szerint összesen 17 milliárd forintos vagyonvesztés történt az állami banknál, ám az enyhe ítéletet azzal indokolták, hogy az eljárás már egy évtizede húzódik, illetve a vádiratban felrótt legtöbb cselekmény miatt a bankvezetők büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg. A Postabank konszolidációja a Horn-kormány bukása után 220 milliárdjába került az adófizetőknek.

MTI
2008. 01. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését tegnap a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben, és hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját. Princz Gábort 3,6 millió, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. A másodfokú döntés ellen Princz Gábor és három helyettese ügyében az ügyész súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. A harmadfokú eljárásra azért nyílik majd lehetőség, mert míg korábban első fokon felmentették a vádlottakat, a másodfok négyüket bűnösnek mondta ki. A per hét vádlottja közül az eljárás alatt egy életét vesztette, két vádlottat jogerősen is felmentett a Fővárosi Ítélőtábla.
A bíróság indokolásában kifejtette: mivel az 1997-ben hatályos pénzintézeti törvény csak a banki vezetőkre vonatkozóan tartalmaz konkrét szabályokat, az alkalmazottakra csak kellő gondosságot ír elő, ezért vizsgálta csak a négy vádlott, vagyis a banki vezetés felelősségét.
Mint a bíró fogalmazott: a vádlottak szándékosan nem okoztak vagyoni hátrányt, ugyanakkor a vagyonvesztésben azzal, hogy a 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót nem teljesítették éveken keresztül és emellett a bank működését folyamatosan fenntartották, közrehatottak a vagyonvesztésben „a vádlottak padján nem ülőkkel együtt”. Felvetette a bankfelügyelet és a tulajdonos, azaz az állam felelősségét is. Külön szólt arról is, hogy egyetértett a másodfokú bíróság azzal a megállapítással, hogy a vagyonvesztés – amely a szakértő szerint 17 milliárd forint volt – jórészt a vádlottakon kívül álló okok miatt következett be.
Az eredetileg mintegy 35 milliárd forintos hűtlen kezelés miatt indult büntetőügy vádjának alapját képező elhibázott üzletpolitikával kapcsolatban a bíró kifejtette: az büntetőjogilag nem értékelhető, mivel egy kereskedés során az üzleti nyereség lehetősége mellett a kockázat is fennáll.
Mint fogalmazott, miután a tulajdonosok nem akarták a tőkét emelni, az osztalékkifizetéshez ugyanakkor ragaszkodtak, ezért jogi megoldásokkal igyekeztek elérni a nyolcszázalékos tőkemegfelelési mutatót. Ezt részben alárendelt kölcsöntőke kötvények vásárlásával biztosították, ám hitelből finanszírozva vették meg és így a bank tényleges helyzete nem változott.
A bíró indokolása során külön kiemelte: precedens nélküli, hogy 11 éve húzódik ez az eljárás. Utalt rá, hogy ezt figyelembe vette a büntetés kiszabásánál is. Az 1997-ben hatályos jogszabályok szerint a négy vádlott akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lett volna, ám a táblabíróság álláspontja szerint ez eltúlzott lett volna, ezért döntött az akkori legsúlyosabb 360 napi tételnyi pénzbüntetés mellett, a banki helyettes vezetők esetében pedig arányosan 150 napi tétel mellett.
A bíróság a továbbiakban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így a Princz Gábor elleni, a Budai Hengermalom Kft. üzletvásárlásával kapcsolatban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében hozott felmentő döntést is. Emlékezetes: ebben az ügyletben Máté Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának juttattak több száz millió forintot.
Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és hat egykori vezető beosztású munkatársát eredetileg azzal vádolták meg, hogy 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették.
A vádlottak és a védők a hosszú per során főként arra hivatkoztak: a hitelintézet nehéz körülmények közt gazdálkodott. Meglehet, hibás tevékenységet folytattak, de ez önmagában nem bűncselekmény. Mint mondták, 1995–97 között az ország a Bokros-csomag időszakát élte. A cégek nehezen vagy sehogyan sem tudták törleszteni hiteleiket. A konkurens pénzintézet ráadásul nem nézte jó szemmel a bank tevékenységét. Ehhez társult 1997 februárjában a bankpánik, ennek időszaka alatt az ügyfelek 70 milliárd forintot vettek ki a bankból.
Az ítélethirdetést követően Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, Princz Gábor ügyvédje úgy fogalmazott: az ítélet nem jó. Röviden ezt azzal indokolta, hogy bár a szándékosságot nem, a gondatlanságot megállapította a bíróság, de ő ennek okát nem fedezte fel az ítéletben, mint ahogy azt sem, hogy bármiféle vagyoni hátránnyal összefüggésben állt volna a vádlottak magatartása.
Az ügyben a nyomozás 1998-tól 2003 nyaráig tartott, az ügyészség ekkor nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Bírósághoz. Diós Erzsébet büntetőtanácsa több mint egy év múltán, 2004 októberében kezdte meg a tárgyalást, és 2006 júliusában hirdette ki a felmentő ítéletet. Az ügyészség fellebbezése nyomán a Fővárosi Ítélőtábla tegnap állapította meg négy vádlott bűnösségét és hanyag kezelés címén szabott ki pénzbüntetést az ügyükben. Mivel a büntetőeljárási törvény időközben megváltozott, az elsőfokú felmentést követő, bűnösséget megállapító ítélet ellen további fellebbezésnek van helye. Tegnap az ügyész és a vádlottak egyaránt perorvoslattal éltek. A vádhatóság súlyosbítást kért, a védők felmentést indítványoztak.
A Postabank-per a rendszerváltozást követő nagy gazdasági bűnügyek közé tartozik. Bizonyos szempontból a Lupis-brókerügy folytatása. A Lupis Brókerház 1994-es csődje után ugyanis a Postabank vásárolta fel a mintegy 3 milliárd forintos veszteséget felhalmozó brókerház maradék vagyonát. Lupis Józsefet csalásért és sikkasztásért 1998-ban hatévi szabadságvesztésre, nyolcévi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte a Legfelsőbb Bíróság.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.