Puszta áruvá válhat az egészség

Pozitív egyenleggel zárta az elmúlt esztendőt az egészségbiztosítási kassza – a rendszerváltás óta most először. A megtakarítást a kormány sikertörténetként kommunikálja, ám egy másik olvasat szerint csak arról van szó, hogy az állam kevesebbet költött gyógyításra, s mindez jelentős lakossági és intézményi áldozatokkal járt.

Lényegesen többet kell fizetniük a betegeknek például a gyógyszerekért, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Szűkítették a fekvőbeteg-ellátó rendszer kapacitását, ágyakat, kórházi osztályokat, sőt egész intézményeket szüntettek meg. Minden eddiginél szűkebben határozták meg azt a teljesítménykorlátot, ameddig az egészségbiztosító finanszírozza a betegellátást, így egyre hosszabbak lettek a várólisták.
Az egészségbiztosítási kassza megtakarításával szemben az egészségügyi intézmények jelentős – egyes hírek szerint már 60 milliárd forintot meghaladó – eladósodottsága áll. A tb-kassza pozitív eredményéhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy tavaly a vártnál nagyobb bértömeg után fizettettek járulékot Magyarországon. Az állami költségvetés olyanok (munkanélküliek, nyugdíjasok, hajléktalanok) után is fizetett járulékot az egészségbiztosításnak, akik után ezt eddig nem tette, azaz az állam egyik zsebéből a másikba rakta a pénzt.
Miközben tovább élesedik a vita a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek visszautalt egészségbiztosítási törvényről, az Egészségügyi Minisztérium már több mint 400 millió forintos keretösszegből szervezi a jogszabály népszerűsítését.
Összeállítás az 5. oldalon