Van egy ország Európában, amit úgy hívnak Magyarország, ebben az országban van egy város, Budapest – így kezdi hivatalos kampányszlogenét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amelynek felügyelője, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter legfrissebb nyilatkozatában már közel háromezermilliárdnyi uniós forráshoz kapcsolódó lehetőségről beszélt. Ez a pénz a vállalkozók, az önkormányzatok, az iskolák, a civilek, az egyházak és a hátrányos helyzetben lévők számára állna majd rendelkezésre. Bajnai szerint az ezermilliárdok alapja, hogy „idén 182 pályázatot hirdettek meg, és 340 kiemelt projektet fogadtak el”.
A miniszter leszögezte: a magyar fejlesztéspolitika az Európai Unióban elsőként kapcsolt utazósebességbe.
*
Ennek az optimizmusnak ellentmond, hogy az idén lezárt pályázatok száma a miniszter által említett adat töredéke, míg a december végéig kifizetett összeg a pályázati szakértők várakozásai szerint is mindössze egymilliárd forint körüli lesz. (Emlékeztetőül: a 2007–2013 közötti időszakra nyolcezermilliárd forintos pénzesőről beszélt ez év elején az NFÜ-propaganda.) A gazdasági operatív programok jó részét kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. adatai szerint december közepéig az Új Magyarország fejlesztési terv keretében kiírt pályázatokra idén kifizetett összeg még a 200 millió forintot sem éri el, holott itt jelentek meg a legelső pályázatok.
A 340 kiemelt projekt sorsa ennél bonyolultabb. A Bajnai említette 2900 milliárd forintnyi „lehetőség” nagy részéről, mintegy 1600 milliárd forint uniós forrás sorsáról két körben határozott 2007-ben a kormány, mindkét alkalommal nyílt pályáztatás nélkül. A legnagyobb költségvetésű kiemelt programokra a minisztériumok, az NFÜ vagy a kormánypárti többséggel rendelkező regionális fejlesztési tanácsok tehettek javaslatot, a döntést néhány illetékes hozta meg. Igaz, hogy az előrostálást végző hatfős zsűriben helyet kapott egy külső szakértő is, akinek a neve nem kapott nyilvánosságot. A kiemelt programok esetében szintén csak később várható valós pénzbeáramlás, a támogatott beruházások nagy részét idén ugyanis el sem kezdték. A hosszadalmas folyamat elején az úgynevezett projektgazdák és a lebonyolító szervezetek között létrejövő szerződések megkötésére fél év áll rendelkezésre, ez alatt kell a részletes dokumentációt benyújtani. Ezek után kerül sor az elbírálásra, majd a döntésekre, amelyeket a közlekedéssel kapcsolatos programok esetében például a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet is értékel, majd egy újabb bírálóbizottság dönt a támogatásról. A kormány jóváhagyása után köttetik meg a szerződés, amelyet végül a kivitelezés megkezdése követhet. Az unió utólagos finanszírozása miatt tehát az innen befolyó pénzek idén aligha éreztetik hatásukat.
– Látni kell, hogy a támogatásokból eredő bármiféle hatások meglehetősen kezdetiek, hiszen a kifizetések növekedése évekkel később várható, a megvalósított programok elvárt hatásai pedig még ennél is később jelentkeznek – fogalmaz az Állami Számvevőszék az uniós forrásokkal kapcsolatban, a jövő évi költségvetésről szóló tanulmányában.
Az EU-s támogatások tényleges egyenlegének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a Pénzügyminisztérium közlése szerint az idén – tagállami hozzájárulás címén – 192 milliárd forintot kell befizetnünk a brüsszeli kasszába. Jövőre ez az összeg 20 százalékkal magasabb lesz, a hét év alatt pedig 1646 milliárd forintot tesz majd ki. Bajnai nyilatkozata szerint 2007-ben 260 milliárd forintot fizetett ki az NFÜ, de ez majdnem teljes mértékben a 2004–2006 közötti vagy még régebben meghirdetett pályázatokból származik. A végső idei egyenleg megvonásakor pedig még ebből az összegből is le kell vonni a 2007-re jutó közel 200 milliárdos tagállami befizetést.
A legsúlyosabb, hosszú távon jelentkező probléma azonban az, hogy az idén kiválasztott csupán néhány ezer nyertes pályázónak juttatandó támogatás nagy részét is külföldi tulajdonú nagyvállalatok vagy azok leányvállalatai nyerték el, a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a brüsszeli forrásokból csak kevés jutott – figyelmeztetnek szakértők.
Példátlan tiszteletlenség, amit Magyar Péter a fővárosban tesz
