Reklámban léteznek az uniós pénzek

Míg Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter közel háromezermilliárd forintnyi brüsszeli támogatásról beszél, az általa felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pedig százmilliókért hirdeti: Magyarország benned van, addig az idei pályázatokra kifizetett pénzek összege csupán az egymilliárd forintot éri el.

2008. 01. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Van egy ország Európában, amit úgy hívnak Magyarország, ebben az országban van egy város, Budapest – így kezdi hivatalos kampányszlogenét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amelynek felügyelője, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter legfrissebb nyilatkozatában már közel háromezermilliárdnyi uniós forráshoz kapcsolódó lehetőségről beszélt. Ez a pénz a vállalkozók, az önkormányzatok, az iskolák, a civilek, az egyházak és a hátrányos helyzetben lévők számára állna majd rendelkezésre. Bajnai szerint az ezermilliárdok alapja, hogy „idén 182 pályázatot hirdettek meg, és 340 kiemelt projektet fogadtak el”.
A miniszter leszögezte: a magyar fejlesztéspolitika az Európai Unióban elsőként kapcsolt utazósebességbe.
*
Ennek az optimizmusnak ellentmond, hogy az idén lezárt pályázatok száma a miniszter által említett adat töredéke, míg a december végéig kifizetett összeg a pályázati szakértők várakozásai szerint is mindössze egymilliárd forint körüli lesz. (Emlékeztetőül: a 2007–2013 közötti időszakra nyolcezermilliárd forintos pénzesőről beszélt ez év elején az NFÜ-propaganda.) A gazdasági operatív programok jó részét kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. adatai szerint december közepéig az Új Magyarország fejlesztési terv keretében kiírt pályázatokra idén kifizetett összeg még a 200 millió forintot sem éri el, holott itt jelentek meg a legelső pályázatok.
A 340 kiemelt projekt sorsa ennél bonyolultabb. A Bajnai említette 2900 milliárd forintnyi „lehetőség” nagy részéről, mintegy 1600 milliárd forint uniós forrás sorsáról két körben határozott 2007-ben a kormány, mindkét alkalommal nyílt pályáztatás nélkül. A legnagyobb költségvetésű kiemelt programokra a minisztériumok, az NFÜ vagy a kormánypárti többséggel rendelkező regionális fejlesztési tanácsok tehettek javaslatot, a döntést néhány illetékes hozta meg. Igaz, hogy az előrostálást végző hatfős zsűriben helyet kapott egy külső szakértő is, akinek a neve nem kapott nyilvánosságot. A kiemelt programok esetében szintén csak később várható valós pénzbeáramlás, a támogatott beruházások nagy részét idén ugyanis el sem kezdték. A hosszadalmas folyamat elején az úgynevezett projektgazdák és a lebonyolító szervezetek között létrejövő szerződések megkötésére fél év áll rendelkezésre, ez alatt kell a részletes dokumentációt benyújtani. Ezek után kerül sor az elbírálásra, majd a döntésekre, amelyeket a közlekedéssel kapcsolatos programok esetében például a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet is értékel, majd egy újabb bírálóbizottság dönt a támogatásról. A kormány jóváhagyása után köttetik meg a szerződés, amelyet végül a kivitelezés megkezdése követhet. Az unió utólagos finanszírozása miatt tehát az innen befolyó pénzek idén aligha éreztetik hatásukat.
– Látni kell, hogy a támogatásokból eredő bármiféle hatások meglehetősen kezdetiek, hiszen a kifizetések növekedése évekkel később várható, a megvalósított programok elvárt hatásai pedig még ennél is később jelentkeznek – fogalmaz az Állami Számvevőszék az uniós forrásokkal kapcsolatban, a jövő évi költségvetésről szóló tanulmányában.
Az EU-s támogatások tényleges egyenlegének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a Pénzügyminisztérium közlése szerint az idén – tagállami hozzájárulás címén – 192 milliárd forintot kell befizetnünk a brüsszeli kasszába. Jövőre ez az összeg 20 százalékkal magasabb lesz, a hét év alatt pedig 1646 milliárd forintot tesz majd ki. Bajnai nyilatkozata szerint 2007-ben 260 milliárd forintot fizetett ki az NFÜ, de ez majdnem teljes mértékben a 2004–2006 közötti vagy még régebben meghirdetett pályázatokból származik. A végső idei egyenleg megvonásakor pedig még ebből az összegből is le kell vonni a 2007-re jutó közel 200 milliárdos tagállami befizetést.
A legsúlyosabb, hosszú távon jelentkező probléma azonban az, hogy az idén kiválasztott csupán néhány ezer nyertes pályázónak juttatandó támogatás nagy részét is külföldi tulajdonú nagyvállalatok vagy azok leányvállalatai nyerték el, a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a brüsszeli forrásokból csak kevés jutott – figyelmeztetnek szakértők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.