Sólyom László nem írta alá

Alkotmánybírósági normakontroll helyett az Országgyűlésnek küldte vissza megfontolásra a társadalombiztosításról december 17-én megszavazott törvényt Sólyom László. A köztársasági elnök kifejtette, egyetért azzal, hogy az egészségügyben változásra van szükség, de egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes.

Elengedhetetlen az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatása. Különben az egész ország olyan kísérlet kényszerű alanyává válna, amelynek bizonytalan a kimenetele. Az államfő kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait és küszöbölje ki a túlzott kockázatokat.
A kormány és a kormánypártok megnyugtatónak tartották, hogy a köztársasági elnök nem talált alkotmányossági kifogást a törvényben. Szili Katalin házelnök már be is jelentette: várhatóan az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, február 11-én tűzi napirendre a törvényt, és azt akkor el is fogadhatják.
Az ellenzék és a szakmai szervezetek attól tartnak, hogy ez így is történik majd, és változatlan marad a jogszabály. Igaz, megfogalmazták, mint például Mikola István, hogy remélik, a kormány enged a hatalmi gőgből és az üzleti érdekekből, párbeszédet kezdeményez a szakmai szervezetekkel, a civil társadalommal, és egy teljesen új törvényt alkot, amely megtartja a nemzeti kockázatközösséget és a szolidaritást. Ám ha nem így lesz, folytatta Mikola, akkor minden felelősséget a jelenlegi hatalomnak kell vállalnia azért a robbanásveszélyes helyzetért, amely a társadalmat szociális válsághelyzetbe sodorja.
Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig úgy fogalmazott: elvárta volna a köztársasági elnöktől, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon előzetes normakontrollt kérve.
Továbbiak a 3., vezércikk a 7. oldalon