Széf : társasjáték szereptévesztésekkel

A sikeres és derűs Pókerarc után most itt a minden jó szándék ellenére nyomott hangulatú Széf az RTL Klub műsorán. Nem az a baj vele, hogy Sebestyén Balázsból az életben nem lesz Vágó István 2., mert alapjában nem intellektuális alkat. Viszont gond, hogy ez a bulvárhírek szerint szenvedélyes pókerjátékos a képernyőn elfelejt játszani. Talán túl sok emberi nyomorúságot látott már a show-műsoraiban, vagy úgy általában jóval érzékenyebb is Vágónál, és ezért hiszi, hogy mindenáron segítenie kell a játékosoknak, ezért nem tud uralkodni a kedélyén, ha az oktondiak nem hallgatnak a jó szóra. Ilyenkor alaposan lebarmolja őket, és vigasztalhatatlanná válik. Balázs téved. A drámai napi hírek és napi nyomorúságok, sőt a korábbi fordulók nyerteseiről szóló győzelmi jelentések ellenére nem igaz, hogy manapság bárkin segíthet a megnyert pénz. Az is lehet, hogy többet árt neki, mint használ. Lehet, hogy egy kudarc vagy éppen csak a közös játék öröme többet segít neki. Hogy kinek mi a jó, azt Balázs nem tudhatja. Jobb lenne hát, ha nem lépne ki a szerepéből, hanem „csak” felszabadultan játszana, mert azzal nem árt, viszont biztosan és országosan használ.
Balázs kedvét, ahogyan a néző kedvét sem javítja a kérdések öszszetétele. Fővesztés terhe mellett tiltanék le minden olyan feladványt, amire a helyes válasz: Baby Gabi. Viszont erősen szorgalmaznék afféle kérdéseket, amelynek a megfejtése mondjuk Illés, Poetix, Ferenczi György és a Rackajam. (Mely magyar együttesek dolgoztak fel Petőfi-verseket?)
De nem is a popzenei életünk leghervasztóbb korszakára emlékeztető bulvárkérdések törik le igazán a magyart, hanem a praktikus talányok. Például hányadik kerületbe kell címezni a levelet a fővárosi állatkertnek? A helyes válasz nem hozza a műveltségi kérdések sikerélményét, de a rossz válasz tehetetlenséget, frusztrációt okoz. A sok sikertelenség felveti a kérdést, miért nem tudunk mi hétköznapi, egyszerű dolgokat. Figyelmetlenek vagyunk, folyton rohanunk, még mindig hiányzik az évtizedeken át nem fejlesztett vizuális kultúránk? Rosszul működik Magyarországon az adminisztráció? Hiányoznak az utcatáblák, gyakran logikátlan a számozás, a területfelosztás? Esetlegesen működnek a szolgáltatások, nehezen jutunk hozzá alapinformációkhoz, vagy nem jövünk rá, mit kell tudnunk ahhoz, hogy boldoguljunk a mindennapokban?
Sok játékos a saját elmondása szerint a Széf kérdései esetében nem elsősorban a tudására, hanem a megérzéseire és a szerencséjére alapoz, vagyis ugyanolyan kiszámíthatatlannak, irányíthatatlannak érzi ezt a játékot, mint a hétköznapjait. Tovább terheli a műsort, hogy a beharangozók szerint azt is megfigyelhetjük, hogy az egymás ellen küzdő két játékospár tagjai hogyan működnek együtt, vagy hogyan nem. Amikor alapvetően megvan az összhang két testvér, sógor, élettárs között, ez a szempont elveszíti a jelentőségét annak ellenére, hogy Balázs intimpistáskodással próbálja őket provokálni, ha pedig zűrös a kapcsolat, s ez a felszínre bukik, az ember inkább elfordítaná a fejét, mert ha görög sorstragédiát vagy pszichoanalitikai esetfeldolgozást akar látni, nyilván másik gombot nyom meg.
(Széf. RTL Klub, január 14.)