Szlovén elnökség balkáni célkitűzéssel

Szlovénia januárban kezdődő európai uniós elnökségének legfontosabb törekvése a közösség bővítésének kiterjesztése lesz a Nyugat-Balkánra – nyilatkozta a szlovén külügyminiszter. Dimitrij Rupel a Die Presse című osztrák lap tegnapi számában megjelent nyilatkozatában elmagyarázta, hogy ha valaki Európa térképére néz, azt látja, hogy Szlovénia és Görögország között „meghatározatlan” terület, egyfajta lyuk tátong. „Horvátország már úton van az unióba, és ez jó. Azt szeretnénk látni, hogy Szerbia is minél gyorsabban kövesse példáját” – mondta, Macedónia és Montenegró tagjelöltségét is szóba hozva. A bővítés folytatásának előfeltétele azonban a lisszaboni reformszerződés ratifikálása a tagországok által – hangoztatta a külügyminiszter. Ljubljana azon lesz, hogy minél nagyobb tempót diktáljon a jóváhagyás folyamatában.
A koszovói problémát illetően kijelentette, hogy a válság megoldása lényeges és elkerülhetetlen, de nem tartozik az elsődleges dolgok közé. Benyomása szerint az unión belüli álláspontok között távolról sincs akkora ellentét. „Ha egy-két szavazat hiányzik, azzal még együtt lehet élni. Nem szükséges a teljes egyetértés, elegendő a 90 százalékos is” – mondta. A koszovói albánoknak mindent meg kell tenniük, hogy bevonják a szerbeket a demokratizálódási folyamatba. A konfliktus egyik alapproblémája szerinte az, hogy az ottani szerbek nem érzik hazájuknak Koszovót. Ezért üdvözölné, ha a koszovói szerbek Belgrád helyett inkább Pristinában látnák azt a helyet, ahol befolyást szeretnének elérni.