Sztálinista indoklás a bűnözés növekedéséről

Meglepte Morvai Krisztina büntetőjogászt Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány „hamis, sztálinista logikát tükröző” nyilatkozata, aki laptársunknak azt fejtegette, az utcai demonstrációk mérhetetlen többletterhet rónak a rendőrségre, ami miatt a bűnüldözés háttérbe szorul, a bűncselekmények pedig elharapóznak.

Statisztikailag is kimutathatóan rontották a közbiztonságot a mind gyakrabban kisebb-nagyobb zavargásokba, rendőrök és tüntetők utcai összecsapásába torkolló demonstrációk – közölte a Népszabadság tegnapi számában Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány. A dandártábornok azzal kötötte össze az időszakosan megnövekedett rendezvénybiztosítási kihívásokat, a rendőrök gyakoribb készültségbe helyezését, rendőrségi bázisokon való állomásozásukat, hogy „hétköznap kevesebb rendőr jut az utcákra, aminek következményeként csökkent a rendőri intézkedések, a tettenérések és az elfogások száma”. A főkapitány szerint a bűnözők kihasználták a lehetőséget, ráadásul két-három százalékkal csökkent a sikeresen befejezett nyomozások száma.
– Nem tudom elképzelni, hogy a cikkben megnyilvánuló hamis, sztálinista logikát az a Tóth Gábor főkapitány tolmácsolta volna, akit az utóbbi időkben széles látókörű és az emberi jogokra érzékeny, a gyülekezési jog alapelveit és jelentőségét világosan értő szakembernek ismertem meg – kommentálta a Népszabadság-interjút Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens. Utalt arra, hogy Tóth Gábor volt az, aki minden ellenállással szemben elsőként peren kívüli egyezséget mozdított elő emberi jogi jogsértések áldozataival a rendőrség nevében. „Kizárólag a legbutább embereket lehet azzal megvezetni, hogy az állampolgárok, csak azért, mert a gyülekezési jogukat gyakorolják, kártékony hatással lennének a bűnüldöző szervek hatékonyságára” – állapította meg Morvai. Felvetette: vajon ha Magyarországon, a szemkilövések hazájában az emberek mernének olyan bátrak lenni, mint más demokráciákban, ahol egy-egy alkalommal akár több millió ember képes a magyaroknál sokkal fegyelmezetlenebbül az utcára vonulni, akkor a rendőrség egyetlen bűncselekményt sem tudna többé felgöngyölíteni?
Felidézte: az alkotmány úgy szól, hogy az alapvető állampolgári jogokat a magyar állam védi és biztosítja. Adott esetben a gyülekezési jog gyakorlását is, hogy tiltakozásukat az emberek ezáltal kifejezhessék. „Nem lehet pénzkérdés, hogy a rendőrök biztosítsák ezeket a rendezvényeket, lehetőleg anélkül, hogy az embereket összevernék, vagy a szemüket kilőnék” – szögezte le a jogász asszony. Morvai Krisztina összegzésként hozzátette: az efféle megnyilvánulások a bűnüldözési tevékenységet kijátsszák a rendezvénybiztosítási tevékenységgel szemben, és élesztik azt a tavaly ősszel elkezdett tragikus folyamatot, amelynek során a hatalom a köztársaság rendőrségét és polgárait mindenáron egymás ellen uszítaná. Annak ellenére, hogy ma már fényesen bebizonyosodott: a rendőri erődemonstrációk, a tavaly őszi fellépések mind azt szolgálták, hogy a kormány keresztülverje a magyar népen azt a „népnyúzó, neoliberális értékrendet”, amelyet például a jelen egészségügyről szóló jogszabály tükröz.