Az év első hat hónapjában a megszokotthoz képest is viszszaesett a könyvvásárlás, azonban a téli vásár idején jócskán behoztuk a lemaradást. Az országos összesítés az éves könyvforgalomról január végére, február elejére várható, a legnagyobb könyvterjesztő hálózatok azonban már rendelkeznek saját adatokkal, s Zentai Péter szerint ez alapján következtethetünk az országos tendenciákra is.
Kolosi Tamás, a Líra és Lant Zrt. vezérigazgatója is úgy látja, hogy tavaly a jelentős változás nem a forgalomban, hanem a könyvpiac belső átrendeződésben volt tapasztalható – a kisebb terjesztőkkel szemben a nagyobb bolthálózatok javára. Mint mondta, saját üzleteikben a múlt évben 4,5 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, amely 27 százalékkal magasabb az előző évinél. Az adat azonban csalóka, hiszen az elmúlt két évben 17 új boltot nyitottak, és 9 franchise üzletüket vették saját kézbe, így Kolosi inkább stagnálónak ítéli az eladási adatok tendenciáit. Mint mondta, a magyarok valamivel több mint egynegyede rendszeres könyvvásárló. Számuk az utóbbi időben valamelyest csökkent, de akik továbbra is vesznek könyvet, azok többet vásárolnak, mint korábban. Magyarországon az eladott könyvek több mint egynegyedét a szépirodalmi művek teszik ki. Az európai átlag e tekintetben csupán 10-15 százalék. A kategórián belül az a jellemző, hogy jóval több kortárs mű fogy, mint klasszikus. A már nem élő szerzők közül Márai Sándor és Szerb Antal könyvei fogynak leginkább.
A karácsony a könyvterjesztők számára a főszezont jelenti: az eladott könyvek harminc százaléka ilyenkor talál gazdára. Idén nyolc-tíz millió könyvet vittek haza a november–decemberi vásárlók, vagyis minden rendszeres könyvfogyasztó 3-4 kötetet vitt haza. A Líra és Lant karácsonyi forgalma 900 millió forint volt, amely – ha figyelembe vesszük boltjaik szaporodását – a 2006-os évhez képest szintén inkább stagnálást mutat. A számadat mögött azonban lényeges változás húzódik meg: tavaly a drága, igényes kiállítású albumokkal szemben a vásárlók előnyben részesítették a közepes árkategóriájú köteteket, amelyekből azonban sokkal többet vettek, mint az elmúlt években. A Líra és Lant decemberi bestsellerlistáját Müller Péter Örömkönyve vezeti, a második helyet Csernus doktor foglalja el A nő című kötettel, a harmadik hely Lauris A balek című regényéé, az ötödik helyen Varró Dániel Szívdesszert című kötete tanyázik, a nyolcadik helyen Méhes György Emmi című regénye zárt, a kilencedik hely egy felnőtt meséskönyvé, melynek címe: Mesék férfiakról nőknek. A múlt év leginkább fogyó igényes albuma, a Magyarország mozdonyai a tizenkettedik helyen szerepel.
A kilencvenes évek második felében több „hasznos könyv” (szakácskönyv, barkácskönyv, kertészeti munka stb.) fogyott, mint szépirodalom. Mint a bestsellerlista mutatja, a szépirodalom visszaszerezte korábbi pozícióit, de néhány hasznos könyv, főleg Stahl Judit és Frank Júlia szakácskönyvei máig nagy példányszámban fogynak.
A további tendenciák között említette Kolosi Tamás, hogy a nyolcvanas évektől kezdődően nemigen fogytak a gyermek- és ifjúsági könyvek. Mint mondta, a harminc év körüliek jelentős hányada világszerte úgy nőtt fel, hogy nem olvasott. Különféle kampányok indultak ezután, különösen Nagy-Britanniában azért, hogy a fiatalok újra könyvet vegyenek a kezükbe. A vezérigazgató szerint azonban nem a Magyarországon is megrendezett kampányok hozták meg a változást, hanem a Harry Potter-sorozat. Újra sikk lett olvasni a gyerekek és a fiatalok körében, s így más nekik szóló könyvek iránt is megnőtt az érdeklődés. A Pál utcai fiúkból például ötször annyi fogy mostanában, mint a Potter-korszak előtt, s Benedek Elek is újra eladhatóvá vált, pedig a nyolcvanas–kilencvenes évek nem kedveztek meséskönyveinek.
Lezárták az Óbudai-szigetet
