Változatlan maradt az alapkamat

Bár tegnapi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a jegybanki alapkamat 7,5 százalékon tartása mellett döntött, hosszú idő után először fordult elő, hogy a kamat 25 bázispontos emelésére is volt javaslat. A testület az inflációs várakozásokra és a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokra való tekintettel döntött a szinten tartás mellett. A kiskereskedelmi értékesítési adatok szerint a fogyasztási kereslet továbbra is gyenge, s az ipari termelés is lassul, e kedvezőtlen körülményekhez járul hozzá a nemzetközi piacokon érezhető fokozódó bizonytalanság.
A tanács úgy látja, hogy az elmúlt időszak költségvetési intézkedései az idén a célnál magasabb inflációt, s a kívánatosnál lassúbb gazdasági növekedést okoznak majd. Ugyanakkor 2009-ben az árnövekedés üteme három százalék közelébe mérséklődhet, bár továbbra is az inflációs kockázatok növekedése várható. Tavaly az átlagos infláció nyolc százalék volt.
Simor András, a MNB elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a költségvetési kiigazítás jelentős eredményeket ért el, s ha így folytatódik, elérhető lesz az előirányzott négyszázalékos államháztartási hiány. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha sikerülne a kívánt szintre csökkenteni a hiányt, akkor is Európa egyik legrosszabb eredményével „büszkélkedhetnénk”.
Az elnök az adóreformra kitérve hangsúlyozta: a változtatásoknak nem szabad gerjeszteniük az államháztartási hiányt, ezért a költségvetési kiadások csökkentése lenne a legjobb megoldás. A napokban megjelent pesszimista világgazdasági prognózisokra reagálva Simor András elmondta: az igaz, hogy komoly lassulás várható, de nem olyan mértékű, mint azt egyesek jósolják.

Esett a kkv-k bizalma. Hét ponttal esett vissza a K&H bank és a GfK Piackutató eddig is mínuszban lévő bizalmi indexe a múlt év utolsó negyedévében, és ezzel egy éves tendencia tört meg a kis és középvállalkozói (kkv) szektor várakozásai tekintetében – tudatta a távirati irodával a bank. Az index romlásában elsősorban a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos negatív várakozások játszottak szerepet, a hitelkamatok várható alakulását ugyanakkor kedvezőbben ítélik meg a cégek.
A 700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozásoknak valószínűleg a vártnál is szerényebb gazdasági növekedés jelentette a legnagyobb sokkot, hiszen az a harmadik negyedévben már csak 0,9 százalékot ért el. A negatív várakozásokat tovább erősítette az is, hogy a karácsonyi szezon rendkívül lassan indult a kereskedők számára. Ez magyarázza azt, hogy a kkv bizalmi index leginkább a kereskedelmi cégek körében csökkent, itt 12,5 pontos visszaesés volt megfigyelhető – állítja a felmérés. Ezzel együtt egyre szkeptikusabbak a kkv-k a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, a megkérdezettek több mint a fele tart a gazdaságpolitika „vállalkozásellenes” alakulásától.