Veres, a nagy manipulátor

A költségvetés félretervezése és az államháztartási adatok manipulálása valóságos védjegyévé vált 2002 óta a szocialista–szabad demokrata koalíciónak. Az ehhez kapcsolódó munkában Veres János először a Pénzügyminisztérium államtitkáraként vett részt 2003 és 2004 között, majd a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnökeként 2005 márciusáig. Pénzügyminiszterré 2005 áprilisában nevezte ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki az áfavisszatartás és más trükközések botrányába keveredett Draskovics Tibor menesztése után döntött Veres személyéről.

A Veres János nevéhez fűződő legnagyobb horderejű törvénycsomag az az ötéves adócsökkentés program volt, amelyet a pénzügyi tárca 2005 szeptemberében készített el a magyar gazdaság teljesítményére alapozva. A 2006. január 1-jétől életbe lépő törvény összesen 1000 milliárd forintos adócsökkentést rögzített a magyar lakosság és a vállalkozások számára. Veresék ebben többek között a társadalombiztosítási járulékok jelentős csökkentését – 2006-ra a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetését, 2007-re a munkáltatók járulékterheinek három, majd 2009-re további két százalékpontos csökkentését – ígérték. A törvénycsomag tartalmazta a személyi jövedelemadó-terhek enyhítését, a társasági adó mérséklését, valamint azt, hogy az adócentralizáció 2010-ben a GDP 34,8 százalékára csökken. (A legújabb konvergenciaprogram szerint az adóterhelés 2010-ben a GDP 37,6 százalékát teszi ki, azaz magasabb lesz a megszorításokat már tartalmazó 2006-os szintnél.) A pénzügyi tárca alá tartozó APEH az adócsökkentési programot két és fél millió példányban, a személyi jövedelemadó-bevallási papírokhoz csatolt ismertetőben népszerűsítette a lakosság felé, mindehhez társult a törvényt reklámozó közterületióriásplakát-kampány.
Óriási médiafelhajtás mellett készült el az a nyilatkozat is, amely 2005 augusztusában meghatározta a magyar gazdaságpolitika fő céljait. A 12 pontos dokumentum legfontosabb bekezdése az euró 2010-es bevezetését rögzítette. A kormány által „történelmi pillanatként” értékelt nyilatkozatot – egész oldalas hirdetések formájában – több napilap is közzétette. A közös uniós valuta 2010-es bevezetése mellett Veres János még 2006 márciusában is kiállt, jóllehet, ekkor hazánk már a pénzügyi válság közvetlen közelébe sodródott. A pénzügyminiszter a tavaly tavaszi parlamenti választásokig azt is következetesen képviselte, hogy a magyar gazdaság 2008-ra teljesíteni tudja az euró átvételéhez szükséges összes követelményt. Az államadósságra, a költségvetés hiányára, az inflációra és a kamatokra vonatkozó feltételekről csak jóval később derült ki: hazánk nemhogy az összes követelménynek, de egynek sem tud megfelelni. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése értelmében az új uniós tagállamok közül hazánk áll a legutolsó helyen az euróbevezetési versenyben, miután a magas államadósság, hiány és infláció miatt sem az idén sem jövőre egyetlen kritériumot sem tud teljesíteni. A drasztikusan romló makrogazdasági mutatóinkra a nemzetközi hitelminősítő intézetek egymás után hazánk leminősítésével válaszoltak. 2005 decemberében a Fitch a közepes adósoknak járó B kategóriába sorolta vissza hazánkat, ami tíz éve először fordult elő. A kormányzati kommunikáció válasza ekkor még az volt: a leminősítés bátorítást és ösztökélést jelent a megkezdett változtatások átfogóbb és mélyebb bevezetéséhez. A Fitch intézetet azonban hamarosan követte a Standard&Poor’s, a Moody’s és a Japan Credit Rating, amelyek a drasztikusan növekvő államadóssággal, a megugró hiánnyal és a sokasodó kockázatokkal indokolták lépésüket. Az S&P leminősítése után a pénzügyi tárca kommunikációja fordulatot vett, s a hivatalos álláspont szerint visszasorolásunkat maga Orbán Viktor, a Fidesz elnöke okozta, mert a tb-járulék csökkentésére tett javaslatai elbizonytalanították a piacot, kedvezőtlen képet alakítva ki a választások utáni gazdasági folyamatokról. Veres János egyenesen úgy vélekedett: a hitelminősítő azért rontotta le hazánk adósságkockázati kilátását, mert ezzel kívánta felhívni a figyelmet a kampányban elhangzott „felelőtlen gazdasági ígéretek” veszélyére.
A Veres János vezetése alatt beterjesztett költségvetések közös pontja, hogy a pénzügyminiszter valamennyit a felzárkózás büdzséjének nevezte. A „felzárkózás, a foglalkoztatottság és a fegyelem” elnevezésű 2006-os költségvetés bemutatásakor a pénzügyminiszter még azt ígérte, hogy a kormány 200 milliárd forinttal többet hagy a gazdaságban az adócsökkentések nyomán, a büdzsé nyertesei a családok lesznek, s hogy az államháztartás hiánya (nyugdíjkorrekcióval) 4,7 százalékra süllyed. Mindebből semmi sem valósult meg, sőt a deficit – a megszorítások bevezetése mellett – meg sem állt a GDP 9,2 százalékáig. Az idei büdzsé az „egyensúly, a felzárkózás és a felelősség” elnevezést kapta, annak ellenére, hogy leszakadásunk ebben az évben felgyorsult. A gazdaság idei évre várható 1,5-1,6 százalékos növekedése fényévekre van a versenytársak 7,7 százalékos átlagos teljesítményétől, de a 27 tagú EU átlagát sem éri el.