Ez lett a tollakkal, csontokkal, kavicsokkal, kagylókkal ékesített szobor címe is, amely a Háló Közösségi Központ Kolta Galériájában (Bp. V., Ferenciek tere 7–8., III. lépcsőház, II. emelet) nemrégiben nyílt, és március 7-ig látható Bálványok, idolok, szellemlények című kiállítás egyik fontos darabja. A megnyitó alkalmából Kondor Katalin beszélgetett az iparművésszel, és aztán az este egyszerre meghitt, beszélgetős-poharazós tárlatvezetéssé alakult át, amelyen az alkotó többször is hangsúlyozta, hogy a krisztusi áldozat, a krisztusi minőség sok szempontból egybeesik a védőszellemekről alkotott archaikusabb elképzelésekkel és tapasztalatokkal. Így nem meglepő, hogy a keresztformák és az archaikus, pogány szimbólumok, ábrázolásmódok egyszerre jelentkeznek alkotásain, például a Világügyelő szobrán is. De legújabb mitikus figurája, a Lelőtt harcos lelke – amelyet az interneten látott, néhány perces, Schmidt Éváról szóló video inspirált – is lényegében egy kereszt, amelynek hossztengelye egy alig megmunkált deszka, világháborús lövésnyomokkal.
Fölül a magyar szimbolikában gyakran ábrázolt szárnyát kiterjesztő madár, lejjebb a művész nagyapjának első világháborús sapkarózsája, alatta egy kis mélyedésben egy óraműből származó fogaskerék, amely azt szimbolizálja, hogy azoknak a katonáknak a java része, akiknek a lelke alkotja a mitikus figurát, nem saját jószántából ment a háborúba, hanem úgy, ahogy egy nagyobb szerkezet alkatrésze mozdul, ha mozdítják. A lefelé fordított címerpajzs, a kihalt nemesi családok szimbóluma ebben a kontextusban magáért beszél, ahogy a hossztengely alján a négy kis szénből faragott, fekvő figura is élénk földszínekben pompázó gyapjúszálakkal átfogva. Föléjük piros fonallal hímzett szomorúfűz borul, vagy mégis inkább madár? Baktay Patrícia nem híve annak, hogy egy-egy munka kapcsán külön foglalkozzon a kapcsolódó szimbólumok ismert jelentésével, mert úgy érzi, akár ez is félreviheti az alkotófolyamatot, ahogy az is nagyon fontos, hogyan bánik a művész a színekkel. Nem szabad kedvelt és nem kedvelt színekre osztani skálát, mert ez is korlátozhatja a pontos kifejezést. A szobrain megjelenő témák gyakori eleme a halál, a szenvedés, az áldozathozatal, a gyász, a halálfélelem, mégsem szomorúak ezek az alakok, szinte minden kompozíciót élénk, derűs, erőt sugárzó vörösek, zöldek, kékek, sárgák uralnak.
A szellemminőségek mellett az emberi minőségek is foglalkoztatják a művészt. Népszámlálás című alkotásán a gyógyító-védelmező céllal készült rengeteg kis alak – vidám színű fonalakkal összefogva – egyszerre különbözik egymástól, de valahonnan nézve mégis mind egyformák. Mint mondta, középiskolai tanárként úgy látja, ma a gyerekek emberismerete beszűkülőben van, nincsen annyi lehetőségük, mint korábban, a médiakorszak előtt, hogy különféle emberi karaktereket figyeljenek meg, ezt tükrözi, hogy gyakran csak egyféle, szép arcú figurát tudnak és tanulnak meg rajzolni.
A következő hetekben, a most kiállított szobrok jelenlétében mutatják be a Háló Közösségi Központban Halmy György új filmjeit, amelyeket Schmidt Éváról készített. Egy korábbi filmben már esett szó a Lelőtt harcos mitikus figurájáról, amellyel Schmidt Éva maga is azonosult. Az új alkotásban azt is kifejti majd, hogy e harcosról szóló történet lesz az új évezred egyik legfontosabb mítosza, amelyben védelmező szellemalakként egyesülni fog a nyugati szabadsághős és a keleti harcos archetípusa, és minden katona és minden harcos lelke, aki tisztességes küzdelemben, valóban áldozatként halt meg az emberi történelem véres évezredei során.

Lassan melegszik az idő, de ez sem tart sokáig