A Petőfi Kör négyszögesítése

Lehet-e a kört négyszögesíteni? Mindenesetre erre tesznek kísérletet az Élőlánc Magyarországért és a Kossuth Klub ma induló nyilvános vitafórumán. Az első alkalommal az egészségbiztosításról vitatkoznak a kormány „főideológusai” és a „másként gondolkodó” értelmiségiek. Lányi András szerint a kibékíthetetlen ellentétek nem a világnézetek között húzódnak, hanem az izmusokat márkavédjegyként használó politikai erők és csatlósaik között.

A különböző világnézetű értelmiségiek, gondolkodók szót tudnak érteni egymással, sőt igény is van arra, hogy az ország életét meghatározó politikai kérdésekben alternatív álláspontok szülessenek, amit aztán a nyilvánosság előtt közösen is képviselnek. Ez volt az Élőlánc kezdeményezte Országos Civil Fórum rendezvénysorozatának egyik fontos tanulsága – véli Lányi András író, az Élőlánc Magyarországért társelnöke. Ma új vitasorozatot indítanak, amelynek A Petőfi Kör négyszögesítése címet adták a szervezők.
A parlamenti végszavazás előtt egy héttel az első téma csak az egészségbiztosítás ügye lehet: ahogy a fórum címe is jelzi: Az utolsó szó jogán. Hogy valódi, a különféle álláspontokat szembesítő vitára számíthatnak az érdeklődők, kiderül a résztvevők listájából. A Kossuth Klubban öt órakor kezdődő fórumon ott lesznek a neoliberális közgazdasági felfogás hazai elkötelezettjei, akiknek szellemisége a jelenlegi kormány politikáját is meghatározza.
Ígérete szerint részt vesz a vitában Mihályi Péter közgazdász, a kormány tanácsadója, az egészségügyi reform atyja, ott lesz Bauer Tamás is, az SZDSZ egykori meghatározó közgazdasági ideológusa, valamint Kereszty Éva exállamtitkár és László Imre kórházigazgató, az egészségügyi szakma privatizációpárti képviselői. A másik oldal érveit Mellár Tamás, a KSH volt igazgatója, Németh György közgazdász-szociológus, Sinkó Eszter, a SOTE menedzserképző központjának főmunkatársa, valamint Szilvási István orvosprofesszor képviseli. A vitát Ignáth Márk (InfoRádió) vezeti.
Lányi András elmondta: a helyszín megválasztásának és a fórumsorozat elnevezésének is üzenetértéke van. A Kossuth Klubban működött az ’56-os forradalmat szellemileg előkészítő értelmiségi vitafórum, a Petőfi Kör, amely a mai napig az erkölcsileg elkötelezett, a közjóért felelősséget vállaló értelmiségi magatartás szimbóluma maradt. Ezt az örökséget szeretnék tovább vinni. Annál is inkább, mert – ahogy fogalmazott – manapság egyre „divatosabb” értelmiségi körökben azzal hárítani el a közösség ügyei iránti felelősséget, hogy „én nem politizálok, én szakember vagyok”.
Mások elháríthatatlannak találják az értelmiség felelősségét azért a tudásért, amelynek jegyében egy közösség önmagát, saját múltját és jövőjét értelmezi. És ez kötelez, véli Lányi András, hozzátéve: sokan azzal érvelnek, a mostani előítéletes, gyűlölködő, kölcsönösen bizalmatlan légkörben lehetetlen az egzisztenciáját is okkal féltő magyar értelmiséget nyilvánosan szóra bírni és főként egy asztalhoz ültetni.
Erre utal a fórumsorozat ironizáló címe is. A kör négyszögesítése ugyanis matematikai képtelenség. S nem képtelen vállalkozás-e ma az ’56-os Petőfi Kör hagyományának felelevenítése? Az író szerint azonban a kibékíthetetlen ellentétek nem a világnézetek között húzódnak, hanem az izmusokat márkavédjegyként használó politikai erők és csatlósaik között. A szocialista, liberális, konzervatív és az ökológiai világnézet ugyanannak az európai politikai és kulturális hagyománynak a talaján bontakozott ki. A XXI. század nagy kérdéseire nincs tisztán liberális, tisztán konzervatív, tisztán szocialista válasz, az ökopolitika pedig a jobb- és a baloldalon vallott értékekhez egyaránt kötődik, az új kihívásokra válaszul ezeket kívánja újraértelmezni. És ezt nyugodtan végezhetnénk együtt – tér vissza Lányi András a kör négyszögesítésének szimbolikájára. Hogy a bizakodásra van alapunk, jelzi azoknak a nyílt leveleknek a sorsa, amelyeket hatvankét – egyébként sokféleképpen gondolkodó – értelmiségi tett közzé tavaly olyan közérdekű kérdésekben, mint a 2006. őszi rendőrterror, a nemzeti vagyon privatizálásának útját egyengető törvény, és most legutóbb az egészségpénztárak „elmagántulajdonítása”.
Ha az értelmiség vállalja a kezdeményezés felelősségét, a civil társadalom, láttuk, megmozdul, és demonstrációkkal ad hangot véleményének. A vitafórumokkal – Lányi András szerint – annyit mindenképpen sikerült elérni, hogy nyilvánosságot kaptak és elterjedtek olyan gondolatok az államháztartási hiány témakörétől a felsőoktatásig, a vidékfejlesztéstől a környezetvédelemig, amelyek minden jelenlegi magyar politikai erő számára tudtak újat mondani, és amelyek megtermékenyítők lehetnek.
Petőfi Kör nélkül nincs forradalom. Szellemi előkészítés, önvizsgálat, programalkotás nélkül nincs kilábalás a politikai válságból. A forradalom mindig szellemi természetű, öldöklésre akkor kerül sor, ha a forradalmi gondolatot erőszakkal elnyomják. Ma Magyarországon nemcsak politikai, de mély erkölcsi válság is van, amelynek egyik fontos tényezője az értelmiség útvesztése.
A Petőfi Kör négyszögesítése kísérlet a nyilvános beszéd komolyságának és becsületének helyreállítására, mondta Lányi. Az itt születő gondolatok hozzájárulhatnak a válság megoldásához. A tavaszi évad programján a falusi kisiskolák és a vidék jövője, a zöld területek pusztulásának megállítása, a magyar külpolitika alapelveinek újragondolása, a közvagyon fekete éve, az alternatív energiapolitika, a vallásszabadság kérdése, valamint a választójogi törvény reformjával kapcsolatos elképzelések szerepelnek. A ma délutáni nyitórendezvényre minden érdeklődőt várnak.