A piaci szereplőket védte a tárca?

Két szocialista országgyűlési képviselő december harmadikán módosító javaslatot terjesztett elő, hogy egyértelművé tegye, mely esetek zárják ki az egészségbiztosítási pénztárakban történő tulajdonszerzést. Két hétre rá Horváth Ágnes egészségügyi miniszter túl szigorúnak tartotta az MSZP-s megfogalmazást, így a liberális szájíz szerint módosította. A pénztárakban való tulajdonszerzés feltételein enyhíteni kellett a már piacon lévő pénzügyi szereplők érdekében.

Nem szerezhet tulajdont és nem lehet tulajdonos az egészségbiztosítási pénztárakban (EBP) – a magyar állam kivételével – az, aki ellen a tárgyévet megelőző öt naptári éven belül az Egészségbiztosítási Felügyelet vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti intézkedést hozott, vagy ezek valamelyike által elrendelt felügyeleti intézkedés van folyamatban – így szerette volna módosítani Kékesi Tibor és Tukacs István szocialista képviselő az egészségbiztosítási törvényt december harmadikán, még mielőtt azt megszavazta a parlament. Ezzel elérték volna, hogy szigorú szabályok vonatkozzanak azokra, akik az EBP-ben tulajdont akarnak szerezni. A PSZÁF felügyeleti intézkedéseinek sora ugyanis a több intézményre átfogóan vonatkozó elemzéstől, a jogszabály-változtatási javaslaton át a többmilliárdos bírságig vagy felfüggesztésig is terjedhet. Ismert, szinte nincs olyan – a felügyelet által vizsgált – szervezet hazánkban, amelynél az elmúlt öt évben ne találtak volna szabálytalanságot.
A Kékesi–Tukacs módosító javaslat éppen ezt a széles körű tartalmi jelentést kihasználva igyekezte a törvényt „tőkeellenessé” tenni, kizárni a lehetséges kisebbségi tulajdonosok közül a magyar bank- és biztosítási szektor szinte összes tagját. Az SZDSZ fennhatóságú egészségpolitika azonban résen volt, Horváth Ágnes a zárószavazás előtt, december 17-én visszamódosította a pénztárakban szerezhető tulajdonra vonatkozó feltételt – enyhített rajta.
Az egészségügyi miniszter módosító javaslata szerint csak az nem szerezhet tulajdont az EBP-ben, akivel szemben az Egészségbiztosítási Felügyelet, vagy a PSZÁF a felügyeleti bírságnál súlyosabb intézkedést alkalmazott. (Volt rá precedens, hogy a PSZÁF 250 milliárd forintos pénzbírsággal büntetett egy szervezetet.) A liberális módosítás azonban a pénzbüntetést nem tartotta elég alapos indoknak ahhoz, hogy valaki ne szerezhessen tulajdonjogot egy egészségbiztosítási pénztárban. Indokolásuk szerint: „Nem szükséges ugyanis azokat az eseteket is kizárásnak tekinteni, amikor enyhébb felügyeleti szankció alkalmazására került sor valamely személlyel, vagy szervezettel szemben” – áll a Horváth Ágnes aláírásával fémjelzett dokumentumon. A Magyar Nemzet azon kérdésére, mi indokolta, hogy a tárca engedélyezze a felügyelet által bírsággal büntetett szervezetek tulajdonszerzését, az Egészségügyi Minisztérium úgy válaszolt: A PSZÁF felügyeleti intézkedés keretében többféle határozatot hozhat, nem mindegyik jelent valamilyen jogsértő magatartás miatti szankciót, ami indokolatlanul kizárna a tulajdonszerzés lehetőségéből a piacon már jelen lévő pénzügyi szereplőket.