Attól tartok, egyre kevesebben szeretik Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Konkrétabban: elhervadt az excellenciás asszony sosemvolt imázsa, bármekkora igyekezettel építgették is. Legutóbbi bizonyíték erre, hogy minap a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nagygyűlésén kétezer fős tömeg fütyülte ki a Nemzeti Sportcsarnokban.
Ágnes asszony mentségére szóljon, elismerte, hogy a munkavégzés feltételei a kórházakban „nem mindenhol megfelelők”, viszont – tette hozzá – megoldást jelenthetnek az uniós források. Megtoldotta ezt azzal is, hogy ez az év már könnyebb lesz, mint az előző volt, de további változásokra van szükség. El tudom képzelni. A nagygyűlés résztvevői egyébként felhívták a tárcavezető figyelmét: tarthatatlan a szakdolgozók helyzete, ha ő esetleg nem vette volna észre. Nagyjából nyolcezer a betöltetlen álláshely, ez az egyik oka a gyarapodó halálozásnak, illetve hogy a betegek egyre több időt kénytelenek eltölteni a kórházban. Szóba került az is, hogy az ágazatban dolgozók zömének annyi a fizetése, hogy az lassan már hideg vízre sem elég. Nyílt levelet is kapott a miniszter az eseményen, amit valószínűleg nem rak a dísztáviratai közé. Ebben többek közt megemlítik, hogy az egészségügy már messze nem tekinthető biztos jövőt, megélhetést, kiszámíthatóságot nyújtó ágazatnak, mint hajdan.
Ha én lennék a tárcavezető, ilyen egyértelmű szóözön és füttykoncert után venném a kalapomat, illetve a keszkenőmet, s más pálya után néznék. Horváth Ágnes azonban csak tágra nyílt szemekkel néz…
Ezek a legfontosabb tudnivalók az Otthon Start Programról
