Áterőltetik az energiatervet

Ízléstelen 2008 februárjában elfogadni egy 2007-től 2020-ig szóló energiapolitikai koncepciót – többek között erre hivatkozva utasította el a minap a parlament környezetvédelmi bizottsága a középtávú energiastratégia tervezetét. Ettől azonban még a koncepció az Országgyűlés elé kerül majd, hiszen a főbizottságként kijelölt gazdasági bizottság némi változtatással ugyan, de minden bizonnyal támogatni fogja a dokumentumot.

Habár a parlament környezetvédelmi bizottsága tegnapelőtt elutasította a 2007 és 2020 közötti időszakról szóló magyar energiapolitikai koncepciót, további hat bizottságnak is dönteni kell majd a tervről, s köztük a legfőbbnek számító gazdasági bizottság nagy valószínűség szerint áldását adja majd a tervezetre. – Szinte biztos vagyok benne, hogy ez a koncepció a parlament elé kerül – mondta lapunknak Podolák György, a gazdasági bizottság MSZP-s alelnöke. Hozzátette, már több hónapja folyik az egyeztetés a szakmával, illetve az előterjesztő Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal. Szerinte a 15 pontból álló határozati javaslatot helyenként átfogalmazzák, valamint módosítják majd, hogy az kellőképpen kimunkált legyen, például környezetvédelmi szempontból is.
Katona Kálmánnak, a környezetvédelmi bizottság MDF-s elnökének egyik kifogása egyébként az volt, hogy „ízléstelen” 2008 februárjában elfogadni egy olyan koncepciót, amely 2007-et nevez meg kezdő dátumként. Emellett azt is problémásnak találta, hogy a mindössze egy másfél oldalas „kivonat” szerepel határozati javaslatként, így csak ehhez lehet módosító indítványokat benyújtani, a körülbelül 60 oldalas, részleteket is tartalmazó „háttéranyaghoz” viszont nem. Ellenérzéseit a bizottság szocialista tagjai is osztják. A Napi Gazdaság tudósítása szerint ők azért tartózkodtak végül, mert hiányolják az energiatakarékosságról szóló részeket.
A szakértők már a koncepció megalkotási módját is problémásnak tartják. A tervezet ugyanis a villamosenergia-törvény (vet) után vagy azzal párhuzamosan készült el, ami egy alapvető dokumentum esetében meglehetősen furcsa eljárás. Az anyag 15 pontban sorolja fel a teendőket, de ezekben csupán keretmegállapításokat fogalmazott meg az alkotógárda, cselekvési stratégia nélkül. Szót ejt az ellátás biztonságáról, a versenyképességről és a fenntarthatóságról, és megemlíti, hogy a gáz- és villamosenergia-piac nyitásakor olyan működési modellt kell megalkotni, amelynek segítségével a liberalizációból eredő haszon a fogyasztóknál csapódik le. A koncepció az atomerőművi kapacitások kibővítésének alapját is megteremti, és feladatként szabja a kormánynak, hogy kezdje meg az ehhez szükséges döntés-előkészítő munkálatokat. Szó esik benne a megújuló energiaforrások növelésére vonatkozó stratégia megalkotásáról is – ezt uniós szinten az Európai Bizottság már megtette helyettünk.