egyedül maradtak. A Fidesz azért nem támogatta az Országgyűlésben a gyűlöletbeszéd büntethetőségét, mert egy hasonló jogi megoldást kínáló Btk.-módosítás 2005-ben megbukott az Alkotmánybíróságon olyan okokból, amelyek erre a törvényre is érvényesek: a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát – mondta Répássy Róbert, az ellenzéki párt jogi kabinetjének vezetője. A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást, amelyet sem a kormány, sem a többi frakció nem támogatott, 174 igen, 127 nem szavazattal és tizenegy tartózkodás mellett fogadta el hétfőn a Ház. (MN)
Bárándy Gergely szocialista képviselő már 2005 nyarán elhatározta, hogy – az MSZP– SZDSZ-koalíciók korábbi kudarcos kísérletei után – új verzióval fordul az Országgyűléshez. Ez most történt meg. A büntető törvénykönyv két paragrafusból álló módosítása azt tartalmazza: nem közösség elleni izgatásért, gyűlöletre uszításért, hanem becsmérlés vétségéért kell megbüntetni azt, aki nagy nyilvánosság előtt egyes társadalmi csoportok becsületét, emberi méltóságát sértő kijelentést tesz, vagy olyan testmozdulatot alkalmaz, amely sérelmes másokra. Hogy konkrétan milyen mozdulatról van szó, például karlendítésről vagy más megnyilvánulásról, az a rendelkezések szövegéből nem derül ki.
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője úgy látja, hogy a törvénymódosítás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot. Elmondta: attól, hogy a büntetendő magatartást most másképp nevezik, mint korábban, s a Btk. egyik fejezete helyett a másikba iktatták be, nem teszi alkotmányossá a megoldást. Ezért kérte a TASZ a köztársasági elnököt, ne írja alá a jogszabályt, hanem előzetes vizsgálatra küldje meg az alkotmánybíráknak. Schiffer szerint Bárándy Gergelynek le kellene mondania a mandátumáról, ha nem képes tudomásul venni saját hatalmának korlátait. Az országgyűlési képviselőknek számot kell vetniük azzal, hogy a jogalkotás fölött az Alkotmánybíróság kontrollt gyakorol. A testület által kimunkált elvekhez a jogalkotóknak alkalmazkodniuk kell. Az alkotmány tisztelete tőlük is elvárható.
Kumin Ferenc, a köztársasági elnök belpolitikai tanácsadója lapunknak elmondta: az államfő a kihirdetés előtt minden törvény alkotmányosságát megvizsgálja, és ez így lesz ebben az esetben is. Sólyom László korábban, közvetlenül államfővé választása előtt a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában kijelentette: „A szólásszabadság ügyében nincs alku.”
