Dinnyések vitája Hujberékkal

Vasárnap szavaz a Békés megyei Medgyesegyháza lakossága a Hujber Ottó által vezetett befektetői kör újabb negyvenmilliárd forintos szalmaerőműtervéről. A helyi dinnyetermelők egyelőre ellenzik a beruházást, mert arról nem kaptak megfelelő tájékoztatást, és egy független szakértővel mutatták ki, hogy a cég által készített hatástanulmány hemzseg a hibáktól. Mások attól tartanak, hogy a biomassza helyett idővel szemetet égetnének az erőműben.

Aki azt állítja magáról, hogy ezen a téren hozzáértő, az más disznóságra is képes – kezdte kissé furcsa felütésű mondandóját egy hét végi medgyesegyházai lakossági fórumon Dinya László, a gyöngyösi főiskola közismerten kormánykötődésű egyetemi tanára, ahol a Hujber Ottó MSZP közeli nagyvállalkozó által vezetett befektetői csoport negyvenmilliárd forintos szalmatüzelésű erőműtervét próbálták megismertetni a lakossággal. A tanár e véleménye ellenére kiállt az erőmű mellett, mondván, hogy a térséget ideje volna más pályára állítani. Szerinte Magyarországon egymillió hektár „fölösleges” föld van, amelynek termése alkalmas biomassza előállítására. Dinya érezhetően nem győzte meg vele a medgyesegyházi érdeklődőket.
– Dániában láttam az ide megálmodott erőmű prototípusát, s engem meggyőzött – magyarázta Dinya László Nagy Béla SZDSZ-es polgármester mellett korteskedve. – Vajon a mátravidéki erőműre miért nincs panasz a borvidéken? Mert megoldották. Ha a technológia megfelel az elvárásoknak, itt sem lehet kifogás.
A szaporodó bekiabálások jelezték, hogy a dinnyések másként vélekednek erről. Sárközi Imre, a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség alelnöke szintén a külfölddel próbált meg operálni, Svájcot és más, gazdag országokat emlegetve.
– A cukorcirokban lesz fantázia. E nagy hozamú növény jól megél Zsana, Baja, Kalocsa, Söjtör vidékén, ahol erre alapozva erőmű is építhető. Medgyesegyháza sem maradhat ki a sorból! Az itteniek számára sem mellékes, hogy három-, három és fél milliárd forint értékű vagyont befektetnek-e vagy sem – igyekezett megosztani a hallgatóságot. A „zöld füst” szóösszetétel hallatán a helybéliek azonban hangos megjegyzéseket tettek, fütytyögtek, gúnyosan nevetgéltek.
Másként gondolta mindezt a helyszínen szintén jelen lévő Illés Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa.
– Attól, hogy valaki falun él, még megvan a magához való józan esze – mondta. – Kinek az érdeke, hogy itt biomasszát felhasználó erőmű épüljön? Biztosan nem a helybélieknek! A szél-, a nap- vagy a geotermikus energia felhasználása jobb megoldás volna, bár akkor a nagyobb erőművek szorgalmazói nem tudnának mutyizni. Illés úgy vélte, hogy a hatóságok nem megvesztegethetetlenek. A politikus megkockáztatta, hogy az engedélyeztetés nem megfelelően történik majd. Szerinte gyanús, hogy a konzorcium amúgy hulladékgazdálkodással foglalkozik, és emlékeztetett: Európában is gyakori, hogy egy biomassza-erőmű idővel átáll a hulladékégetésre. Illés arra biztatta a medgyesieket, hogy vasárnap mondjanak nemet az erőműre, s igent a dinnyére. (A területileg illetékes környezetvédelmi hatóság vezetője internetes fórumon utasította vissza Illés Zoltán fejtegetéseit.)
A hivatalos felszólalók után a megjelentek sem kímélték az ötletgazdákat. Az egyik hozzászóló azokat ostorozta, akik cirkot termelnének a jó magyar földön. Legnagyobb felzúdulást az a vállalkozó váltotta ki, aki rögtönzött vetítésén az üzemeltető kft. tagjainak üzleti érdekeltségeit, személyi összefonódásait ábrázolta. – Nem kérünk az erőműből! – szögezte le Holecz István az Élhető Medgyesegyházáért Egyesület nevében. – Nem ellenezzük a fejlődést, de ismerni szeretnénk a házaink tövébe tervezett létesítmény környezeti hatásait. Mi lesz a dinnyénkkel? A beruházó környezetvédelmi hatástanulmányát független szakértővel is megvizsgáltattuk, és többek között azt találtuk, hogy a kibocsátási értékeket csak egy kéményre számolták ki, holott kettő lesz – mondta Holecz István.