Válságban a világ – Megváltozott hatalmi viszonyok – A stratégiák hiánya – az idén ez volt a címe a hagyományos rendezvénynek. Folytatván az utóbbi hetek kritikáját, újból a NATO szakadásának veszélyére figyelmeztetett Robert Gates amerikai védelmi miniszter – írta németországi tudósítónk. – Az európaiak megkérdőjelezik akcióinkat, és kétségbe vonják, hogy e küldetés felér fiaik és lányaik életével. A kontinens számtalan polgára nem érti az európai biztonságot közvetlenül fenyegető veszély nagyságát – mondta Gates Afganisztán kapcsán. Németország ugyan elutasította a déli körzetekben való szerepvállalást, ám ismertté vált az a Franz Josef Jung védelmi miniszter által nem cáfolt terv, amely szerint a németek 1000 fővel (4500-ra) növelnék katonai kontingensük létszámát. A NATO főtitkárának mondanivalója az amerikai védelmi miniszter szavait visszhangozta. Jaap de Hoop Scheffer egyenlőbb teherviselésre és a nemzeti kontingensek rugalmasabb bevetésére szólította fel a tagállamokat. A főtitkár azt hangoztatta, hogy a szövetség fenn kívánja tartani a „nyitott kapuk” politikáját, s első helyen Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát, valamint Szerbiát említette. Még pénteken este Borisz Tadics újraválasztott szerb elnök volt a fórum első felszólalója, ő mereven elutasította Koszovó függetlenségét.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kiállt az Egyesült Államok által tervezett kelet-európai rakétatelepítés mellett, de azt mondta, hogy mindebbe Oroszországot is be kell vonni. Szergej Ivanov orosz első miniszterelnök-helyettes a tavaly Münchenben elhangzott Putyin-beszédhez képest mérsékelt hangnemet ütött meg. Nem az ellentétekre koncentrált, és az együttműködés kapcsán első helyen a rakétaelhárítást említette.
Az MTI kérdésére válaszolva Szekeres Imre honvédelmi miniszter nem értett egyet azokkal a véleményekkel, hogy Afganisztánnal kapcsolatban a NATO-ban egyfajta szakadás fenyeget.
A tenisztörténelem második legidősebb győztese lett a nagy visszatérő
