Olasz politikus Erdély visszacsatlakozásáról. Francesco Cossiga volt olasz államfő a Libero olasz lapban megjelent cikkében a dominóelv érvényesülését vetítette előre. Ha a madridi kormány folytatja elnyomó politikáját a baszk tartománnyal, Katalóniával és Galíciával szemben, elkerülhetetlen lesz e népek önrendelkezési jogának elismerése. És ennek fényében miért ne választhatná Erdély is a visszacsatlakozást Magyarországhoz? – tette fel a kérdést a veterán olasz politikus. (MN)
Mitrovicában kézigránáttal rongálták meg az UNMIK gépkocsijait, Koszovó és Szerbia határán pedig felgyújtottak a határátkelőként használt két UNMIK ellenőrző pontot. Mitrovicában több mint ezer szerb diák tüntetett tegnap a vasárnap kikiáltott koszovói függetlenség ellen. Az észak-koszovói, etnikailag megosztott városban a diákok a szerb zászlók mellett spanyol zászlókat is lobogtattak, így köszönve meg a madridi kormánynak, hogy megtagadta a független Koszovó elismerését.
Belgrádban sem szűntek a zavargások, ismét törtek-zúztak a Koszovó elvesztése miatt dühöngő huligánok. A tiltakozások mindinkább nacionalista jelleget öltenek, megjelentek a halálfejes csetnik lobogók is. Ha kisebb mértékben is, a Vajdaságban is voltak megmozdulások. Szabadkán felvonult néhány száz suhanc, kirakatokat zúztak be, s megjelentek a horvát és a magyar főkonzulátus előtt is, de rendbontást a rendőrség nem engedett meg. A szabadkai dzsámit is rendőrök őrzik. A muzulmán templomot dobáló szerb fiatalok – mintegy háromszázan lehettek – albán-, horvát- és magyarellenes jelszavakat kiáltoztak. A Mlada Bosna vállalta magára a felelősséget a robbantásos merényletekért a belgrádi Mercator áruház és mitrovicai célpontok ellen. A terrorszervezet közleményben figyelmeztetett, hogy a világháborút Bosznia-Hercegovina annektálása által elindított folyamat idézte elő, s „ne engedjük meg, hogy bekövetkezzen a harmadik világháború”.
A szerb kormányfő és a házelnök a parlamenti szószékből intette nyugalomra a fiatalokat, akiket jórészt éppen a kormányfő Nyugat-ellenes retorikája tüzelt fel. A parlament egyébként megerősítve a kormány döntését semmisnek nyilvánította Koszovó függetlenségét a már ismert indokolással.
Eközben Romániában tovább folytatódik a magyarellenes hangulatkeltés: az RMDSZ-t immár koalíciós partnere, a liberális párt egyik alelnöke is felszólította a kormányból való távozásra azok után, hogy a szövetség nem szavazta meg a parlamentben a Koszovó függetlenségének kikiáltását elítélő határozatot. Traian Basescu államfő egyébként a többi politikai párt vezetőivel ellentétben nem ítélte el Markó Bélát amiatt, hogy az új balkáni állam elismerésére szólította fel Bukarestet. A román elnök azonban felhívta az RMDSZ figyelmét, hogy szerinte a székelyföldi Hargita és Kovászna megyében élő román kisebbség ellen „etnikai tisztogatás” folyik. Hozzátette: Koszovót és Erdélyt aberráció összemosni, hiszen miközben a dél-szerbiai tartományban élő albánok ellen a milosevicsi rendszer tankokat vetett be, a romániai magyar kisebbség „példaértékű” jogokat élvez, parlamenti képviselettel rendelkezik és a kormánynak is tagja. Tőkés László független képviselő az Európai Parlament strasbourgi ülésén szolidaritását fejezte ki a koszovói albán közösséggel, meggyőződésének adva hangot, hogy a romániai magyarságnak a Székelyföld területi autonómiájáért vívott békés küzdelme szintén az EU közreműködésével vezethet eredményre.
Koszovó függetlensége „veszélyes következményekkel járhat, és magában hordozza az évtizedek alatt kialakult világrend és nemzetközi stabilitás lerombolásának veszélyét” – közölte Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Condoleezza Rice-szal.
Az afrikai körúton lévő George Bush amerikai elnök ennek ellenére úgy nyilatkozott: Koszovó függetlenségének kikiáltása békét hoz a balkáni térségbe, s a történelem megmutatja majd, hogy a függetlenség kikiáltása helyes lépés volt.
