Felgyorsulhat a gazdasági bíráskodás

Jelentősen megnőhet a közjegyzők szerepe a gazdasági élet vitáinak rendezésében a napokban elkészült törvényjavaslat nyomán – vélekedett Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A jogszabálytervezet fontos újítása, hogy bevonná a hivatalos személyeket a perek eldöntéséhez szükséges bizonyítási folyamatba. A kamara elnöke rámutatott: sokszor azért nehéz egy jogvitát megoldani, mert a nézetkülönbség alapjául szolgáló helyzet a bírósági eljárás hosszadalmassága miatt már nem rekonstruálható. Gyakori például az üzletfelek közötti olyan megállapodás, amelyben a vállalkozó arra tesz ígéretet, hogy a felépítendő ház falai egy adott időpontban állni fognak, és amennyiben az építkező nem tartja magát az egyezségben foglaltakhoz, késedelme miatt kötbért kell fizetnie. A jelenlegi szabályok szerint ugyanakkor, ha a vállalkozó nem készül el időben a munkálatokkal, a megrendelőnek nincs más választása, mint hogy a bíróságtól kérje: állapítsák meg a szerződésszegést, és kötelezzék a kivitelezőt a megállapodásban foglalt összeg megfizetésére. Ilyenkor a bíró a lehető legrövidebb időn belül kimegy a helyszínre, és megnézi, hol is tartanak a munkálatok. A kamarai elnök azonban hangsúlyozta: az ítélkező fórumok túlterheltsége miatt ez – a legjobb esetben is – egy, másfél hónap elteltével történhet csak meg. Ekkora azonban a építkezés előrehaladta miatt biztosan nem lehet ellenőrizni, betartotta-e a vállalkozó a szerződésbeli kötelezettségét.
A törvénytervezet értelmében 2009-től az ilyen helyzetbe került megrendelő a közjegyzőtől kérhetné, hogy szakértő bevonásával állapítsa meg: a másik fél nem tartotta be a megállapodást. A hatósági személy akár egy héten belül kimegy majd az építkezéshez és szakértő segítségével ellenőrzi, hogy az egyezség szerint haladnak-e a munkálatok. És mivel – a javaslat értelmében – a közjegyző által rögzített tények a bíróság megállapításaival azonos értékűnek számítanának, a bíró könnyedén, a valós adatok alapján dönthetné el, történt-e szerződésszegés, és fizetnie kell-e a vállalkozónak.
Tóth Ádám kiemelte, hogy ha a tervezetet elfogadja az Országgyűlés, a gazdasági élet szinte valamennyi vitájának eldöntésében segédkezhetnek majd a közjegyzők. Különösen olyan jogsértések rögzítésében lehetne fontos szerepük a hatósági személyeknek, amelyek később nagyon nehezen vagy egyáltalán nem rekonstruálhatók. Ilyenek például a világhálón engedély nélkül szerepeltetett műalkotásokkal kapcsolatos viták, vagy a hamis árut forgalmazó boltok elleni fellépés is. A bevezetendő szabályoknak köszönhetően a bizonyítás sokkal gyorsabbá válhatna – vélekedett az elnök. A közjegyzők eljárását is szabályozó törvénycsomagot a tervek szerint az idén fogadja el az Országgyűlés, és a jogszabály a jövő év első napján lép majd hatályba.

Bélyegzőcsere. A közjegyzői okiratok biztonságának fokozása érdekében többszintű biztonsági rendszerrel ellátott bélyegző bevezetéséről határozott a közjegyzői kamara. Ezentúl a pecsétet és az ahhoz szükséges speciális tintát a közjegyzők csak az országos kamarán keresztül szerezhetik be. Tóth Ádám elmondta: az új bélyegző nem drágítja meg az eljárásokat.