Figyelmetlen ügyvéd, felszívódott vállalkozó

A földhivatal a beadott okiratok hatvan százalékát kénytelen elutasítani – nyilatkozta lapunknak a fővárosi XII. kerületi földhivatal igazgatója. Sokszor a legalapvetőbb adatok is hiányoznak az ügyvédek által benyújtott dokumentumokról, ezért nem jegyezték be – mások mellett – hét éve a budapesti Alkotás utca egyik bérháza lakóinak tulajdonjogát sem.

Lassan hét éve költöztek be a lakók az Alkotás utcai bérház tetőterében megépített új lakásokba, ám a mai napig nem mondhatják magukat tulajdonosnak. A budai otthonokat még 2001-ben építette az Egzaktbau Kft., de földhivatali bejegyzésekre nem került sor. A kezdetben sem zökkenők nélkül indult otthonteremtés mára igazi rémálommá vált a lakók számára. Hét éve ugyanis az Egzaktbau késett az átadással, később az építő cég és az általa megbízott ügyvéd is köddé vált; csupán annyi bizonyos, hogy 2002-ben eladták a céget. A lakók azt hallották, miután az eredeti beruházó tönkrement, egy hétvégi házakban bujkáló hajléktalan lett az új tulajdonos.
Nem csoda ezek után, ha a földhivatali bejegyzés is elmaradt. Kőszegi Gábor, a kerületi földhivatal igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: 2001-ben az alapító okiratot kénytelenek voltak elutasítani, mert az nem volt ellenjegyezve, mi több, a jogosultakkal sem íratták alá, továbbá nem csatolták hozzá a szintenkénti alaprajzokat, és az sem derült ki, mi alapján kéri a társasház a módosítást. Az igazgató szerint az okok közül egy is elég az elutasításhoz. – Két évvel később újra megkaptuk az alapító okiratot, de újra csak hiányos volt – tudtuk meg az igazgatótól. Kőszegi Gábor hozzátette: az ügyvédek által beadott okiratok hatvan százaléka hasonló okok miatt ugyanerre a sorsa jut a hivatalánál.
A lakók később másik ügyvédhez fordultak, ám e jogtudóval sem járt jobban a társasház, a lakók szinte képtelenek kapcsolatba kerülni az ügyvéddel, így továbbra sem jegyezték be őket a tulajdoni lapra. Az új ügyvéd, Bálint Tünde készítette módosított okiratra ráadásul a lakók szerint teljesen rossz adatok kerültek. – Ha vette volna a fáradtságot, és megnézi az adásvételi szerződéseket, láthatta volna, hogy az általa hozott szakember hibás négyzetméter-értékeket állapított meg – fakadt ki az egyik tulajdonos, aki szerint az ügyvéd bizony ludas abban, hogy a lakók ügye a mai napig nem rendeződött. Bálint Tünde korábban azzal védekezett, ő mindenkinek megmutatta az okiratot, így tudniuk kellett volna, mi áll benne, ha nem nézték meg, az az ő bajuk.
Csak egy évvel a beköltözések után derült ki a bejegyzés elmaradása, amikor az egyik lakó szerette volna eladni lakását. A hölgy felszólítást kapott az illetékhivataltól, fizesse be lakása után az illetéket. A tulajdonos bebizonyította: nem neki, hanem a beruházónak kellett volna az illetéket lerónia. A hivatal később elvetette a fizetési kötelezettségről szóló határozatot, mondván, az illeték mértékét és a fizetésre jogosult kilétét a hivatal már korábban megállapította.
Megkérdeztük Bálint Tündétől, szerinte miért húzódott éveken át az okirat bejegyzése, ám az ügyvéd – titoktartásra hivatkozva – elhárította a válaszadást.
– Nem vagyok felelős semmiért, tiszta a lelkiismeretem – mondta. Hozzátette: csak akkor hajlandó felvilágosítást adni, ha mind az ötven lakó által aláírt megbízólevéllel keressük fel.
Nem sokkal később a tulajdonosok levelet kaptak: az alapító okiratot bejegyezték, így végre lehetőség nyílt arra, hogy benyújtsák tulajdonjogi kérelmüket a földhivatalhoz. Ezt mindeddig csak egyikük tette meg, ám nem sokkal később az APEH illetékhivatala közölte vele: miután bejegyezték tulajdonát, fizesse meg az illetéket az ingatlan után, 2005-ben ugyanis az idevonatkozó jogszabályok megváltoztak, s a hivatalt nem érdekli, a tulajdoni jog miért nem lett bejegyezve. Érthető, ha a többiek kivárnak, amíg kiderül: kinek kell állnia a horribilis illetéket. Az illetékhivatal egyik munkatársától azonban azt a választ kaptuk: érthetetlen, miért járt ismételten illetékbehajtó olvasónknál, amikor 2003-ban egyszer már lezárták az ügyet.