A muszlim vallási közösségek belső dinamikája sok esetben ugyanolyan intoleranciát mutat a másként gondolkodókkal szemben, mint az állami vagy politikai szereplők, írja a V4NA. A legújabb eset Hollandiában történt: az alkmaari Bilal mecset felfüggesztette egyik imámját, Youssef Msibiht, amiért az részt vett egy izraeli látogatáson. A mecset szerint az imám „hagyta magát felhasználni egy olyan rezsim normalizálására, amely naponta ontja a palesztinok vérét”.
Fotó: AFP
A látogatást szervező Európai Vezetői Hálózat (ELNET) szerint a cél az európai–izraeli kapcsolatok erősítése volt. Jichák Hercog izraeli elnök „Ábrahám gyermekeinek” nevezte a muszlim vezetőkből álló delegáció tagjait, és bátorságnak minősítette részvételüket. A delegáció vezetője, Hassen Chalghoumi francia imám hangsúlyozta:
Ez két alapvetően különböző világ közötti konfrontáció. Ön a demokrácia és a szabadság értékeit képviseli.
A muszlim szélsőségesek tüntethetnek, mások nem szólalhatnak meg
A német közéletben szintén egyre több hang bírálja a szólásszabadság területén tapasztalható kettős mércét. Wolfgang Kubicki, a Német Szabaddemokrata Párt alelnöke élesen támadta a bíróságot, amiért az utolsó pillanatban engedélyezett egy iszlamista tüntetést Berlinben.
Másfél héttel a ’gyűlölet és uszítás’ elleni akciónap után a hétvégén újabb iszlamista tüntetésre került sor Berlinben, ahol azt skandálták a résztvevők, hogy ’halál a zsidókra”, és kalifátus létrehozását követelték
– írta Kubicki közösségi oldalán. Hozzátette:
Az az állam, amely online politikusok elleni sértések miatt megmutatja erejét, miközben képtelen vagy nem hajlandó fellépni az utcákon növekvő antiszemitizmus ellen, elvesztette irányultságát.
A demonstrációt Ahmad Tamim, ismert iszlamista youtuber szervezte, akit a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal az iszlamista „Generation Islam” csoporthoz köt. A szervezet kapcsolatban áll a Németországban betiltott „Hizb ut-Tahrir” szervezettel, amely kalifátus létrehozását tűzte ki célul.
A tüntetésen – bár azt a rendőrség később feloszlatta – a résztvevőket nemek szerint különítették el, és olyan jelszavakat skandáltak, mint „Halál a zsidókra” és „Halál az IDF-re”.
Fekete-fehér shahada zászlókat lengettek, és felhívással fordultak az egyiptomi kormányhoz, hogy lépjen fel Gáza védelmében Izrael ellen. Ahmad Mansour iszlámkritikus pszichológus az X-en így fogalmazott:
Az iszlamisták ismét Berlin utcáin vonulnak – annak a demokráciának a védelme alatt, amelyet mélyen megvetnek.
Mansour kiemelte:
Kalifátust követelnek, teokráciáról álmodoznak – egy olyan politikai iszlámról, amelyet a muszlimok többsége sem itt, sem a Közel-Keleten nem akar.
A demonstrációra vonatkozó rendőrségi döntések sokakat felháborítottak, különösen annak fényében, hogy ezzel egy időben 170 helyszínen tartottak házkutatásokat közösségimédia-bejegyzések miatt.
Razziák a „nem megfelelő” vélemények miatt
A német rendőrség országos razziákat hajtott végre „gyűlöletbeszéd” gyanúja miatt, és 170 ember otthonában tartottak házkutatást. A példák sokak szerint aránytalan állami beavatkozást jeleznek.
Stefan Niehoff, egy 64 éves nyugdíjas otthonában azért jelent meg a rendőrség, mert közzétett egy mémet, amelyben Robert Habeck akkori gazdasági minisztert „professzionális idiótának” nevezte. Végül 825 euró pénzbírságot szabtak ki rá.
David Bendels jobboldali újságírót hét hónapos próbaidőre ítélték, mert kigúnyolta Nancy Faeser volt belügyminisztert – számolt be róla a The European Conservative. Kubicki szerint ezek az intézkedések súlyosan sértik a magánéletet:
Egy társadalomnak el kell viselnie az abszurd és akár elítélendő véleményeket is, a felnőttek maguk tudják eldönteni, mi a helyes és mi a helytelen, ezt nem írhatja elő az állam.
Nemcsak a német állam lép fel egyre keményebben a nem kívánt vélemények ellen, hanem a nyugat-európai muszlim közösségekben is megfigyelhető a kirekesztés. A hollandiai imám esete rávilágít arra, hogy a vallási közösségen belül is súlyos következményekkel járhat, ha valaki másképp gondolkodik. A Bilal mecset nyilatkozatában kijelentette:
Az a döntése, hogy hagyja magát felhasználni egy olyan rezsim normalizálására, amely naponta ontja a palesztinok vérét, nem csak téves, hanem erkölcsi szégyen is. Miközben gyermekeket húznak ki a romok alól, ő úgy dönt, hogy csatlakozik egy propagandakampányhoz.
A küldöttségben részt vevő muszlim vezetők célja a párbeszéd volt, nem a politikai állásfoglalás. Chalghoumi korábban részt vett Franciaországban a Hamász és az iszlamista radikalizmus elleni megmozdulásokon is, és többször kijelentette:
A muszlimoknak és a zsidóknak együtt kell működniük a béke érdekében.
Borítókép: Egyre több muszlim közösségben szankcionálják azokat, akik másként gondolkodnak (Fotó: AFP)
