Csaknem tíz százalékkal 546 milliárd forintra esett vissza a múlt évben a lakáscélú hitelek összértéke, a támogatott hitelek drasztikus csökkenését a devizahitelek enyhe növekedése nem tudta ellensúlyozni – állapítja meg a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Lakáshitel Monitora. A távirati iroda által közölt, a piac nyolcvan százalékát reprezentáló elemzés szerint az új lakások építésére, vásárlására felvett támogatott forinthitelek 2007-ben 62,8 milliárd forintot tettek ki, míg egy évvel korábban még kétharmadával több, 104,7 milliárd forint volt az ilyen hitelkihelyezés. Csökkent a hitelt felvevők száma is, mégpedig 16396-ról 11213-ra, míg az egy szerződésre jutó hitel nagysága hatmillióról 5,6 millió forintra mérséklődött.
Drámaian, 63,5 milliárd forintról 36,7 milliárd forintra zuhant a használt lakások vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására felvett – ugyancsak támogatott – forinthitelek összege is. A hitelfelvevők száma 19459-ről 18450 főre esett vissza, azaz az egy kölcsönre jutó összeg a 2006-os 3,2 millió forintról kétmillióra csökkent.
Mindeközben – mutat rá a DEM felmérése – a nem támogatott, szinte kizárólag deviza-, azon belül pedig svájcifrank-alapú lakáshitelek összege kismértékben növekedett: a 2006. évi 430 milliárdról 447 milliárd forintra. A hitelfelvevők száma ugyanakkor ebben az esetben is csökkent (82214-ről 76055-re), így az egy szerződésre jutó hitel összege 5,2 millióról 5,8 millió forintra nőtt. Az elemzés szerint a támogatott forinthitelek aránya az utóbbi három évben 39 százalékról 18 százalékra esett vissza. Az adott évben született szerződések alapján számított – összesített – hitelösszeg a múlt évben csökkent először: míg 2005-ben 480, 2006-ban pedig 598 milliárd forintot tett ki, addig tavaly 546 milliárdot.
– Az adóemelések, a hitelét vesztett gazdaságpolitika gerjesztette infláció, és a növekvő munkanélküliség a lakáshitelpiacon is érezteti hatását. Egyre kevesebben tudnak otthonteremtésre gondolni – kommentálta a DEM adatait a Fidesz otthonteremtési munkacsoportjának vezetője. Mádi László szerint a lakásügy gondjait fokozza, hogy nincs kormányzati koncepció, és nincs piaci érdekeltség sem, így az újlakás-állomány további csökkenése borítékolható. Mindezek hatására az ellenzéki szakpolitikus nem zárta ki a lakáshitelek tömeges bedőlését sem.
Szijjártó Péter: Brüsszel nagyon rossz irányba megy
