Keveset tudunk a jó befektetésekről

Kevés megtakarításunk van, és azt sem tudjuk jól befektetni – derül ki a GfK csoport által a The Wall Street Journal Europe megbízásából készített, egész világot átfogó befektetésibarométer-felmérés hazánkra vonatkozó eredményeiből. A magyarok háromnegyede egyáltalán nem kamatoztatja pénzét, miközben Kelet-Európában az emberek kétharmada, a nyugat-európai országokban pedig kevesebb mint a fele nem tud mit kezdeni a megtakarításaival. A magyarok negyedének fogalma sincs róla, hogy mit tenne, ha hirtelen hétmillió forinthoz jutna.
A háztartások pénzintézeteknél elhelyezett megtakarításai már lassan egy éve 6000 milliárd forint körüli értéken állnak. Míg a múlt év első felében nőtt a megtakarítások összege, szeptemberben fordult a kocka: az összeg 43,7 milliárd forinttal, 6054 milliárd forintra csökkent. A Nyugat-Európában már jól bevált nyugdíjalapokba mindössze minden huszadik magyar invesztál. Sokan még mindig a bankbetétet és az életbiztosítást választják, holott ezeknél már sokkal jövedelmezőbb konstrukciókat kínál a piac. Ugyanakkor a betétek aránya látványosan csökken: míg 2004 őszén még az emberek 22 százaléka kamatoztatta betétekben a pénzét, mára ez az arány 11 százalékra csökkent. Általánosságban elmondható, hogy tízből nyolc magánbefektető számára a megtakarítások kamatoztatásakor a biztonság fontosabb, mint a magas hozam, de a magyarok kockázatkerülő magatartása még Európában is kirívó.
Sok ember a pénzét még mindig otthon, esetleg az inflációt alig meghaladó vagy még azt sem fedező befektetésekben tartja, esetenként a több évtizeddel ezelőtt választott bankjában. A biztonságos, belátható befektetések köre azonban az elmúlt tizenöt évben jóval nagyobbra bővült, ami egy évtizede a legjobb befektetés volt, az mára elavulttá válhatott. – Úgy tűnik, a fejekben még nem játszódott le a rendszerváltás, azonban fontos tudni, hogy a megfelelő tájékozódáson és befektetésen nemegyszer milliók is múlhatnak – figyelmeztet Vörös Viktor pénzügyi tanácsadó.
Aki nem szán időt a piac megismerésére, vagy nem kéri szakember tanácsát a pénzügyi lehetőségeiről, és nem hasonlítja össze a termékek és szolgáltatások minőségét, az jelentős összeggel rövidítheti meg magát. Ez a hiányosságunk pedig a gondtalan nyugdíjasévek biztonságát vagy gyermekünk továbbtanulását is veszélyeztetheti – mondják ma már oly sok fórumon a banki, biztosítási szakemberek.
A magyar lakosság évről évre pesszimistább pénzügyei tekintetében. Hazánkban még a 33 százalékos kelet-közép-európai átlagnál is lényegesen többen, mintegy 43 százalék véli úgy, hogy sokkal kevesebbet fog megtakarítani idén. További 21 százalék számít arra, hogy valamivel kevesebbet, 30 százalék pedig arra, hogy nagyjából ugyanannyit tud majd félretenni, mint az előző évben. A legpesszimistább jóslatokat megfogalmazók aránya 2003 ősze óta – amikor 22 százalékot ért el – csaknem a duplájára emelkedett.