Kockázatos pályázatok

Ma zárul le a február közepén meghirdetendő és április 4-től benyújtható gazdaságfejlesztési pályázatok társadalmi vitája. A módosítások azt mutatják, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorlatilag elismerte a tavalyi programokban elkövetett hibákat, a nagyvállalatok szempontjából ugyanakkor olyan hátrányos feltételeket szab, amelyek könnyen elriaszthatják a befektetőket.

Lényegében elismeri a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azokat a hibákat, amelyek a tavalyi uniós gazdaságfejlesztési programok (gop) kapcsán felmerültek, s amiért szakmai szervezetek erőteljes kritikákban részesítették a gyakran szinte teljesíthetetlen feltételeket – derül ki a ma lezáruló társadalmi vitára bocsátott pályázati tervezetekből. A február közepén kiírandó öt gop és két közép-magyarországi (kmop) fejlesztési pályázat egy-két feltétele az idén ugyanis némiképpen enyhül, s van olyan követelmény, ahol ez visszamenőlegesen is érvényes lesz a tavalyi projektekre. A legjelentősebb változás az árbevételi követelmény kötelező vállalásának a projekt befejeztét követő két évre történő leszállítása az eddigi három év helyett, ám a növekedés mértéke immár az inflációhoz kötött lesz. Ez azt jelenti, hogy az 50–80 százalékos önrészt vállaló cégeknek sikeres pályázat esetén három–hat százalékos reálnövekedést – vagyis az infláció mértékéhez hozzáadódó árbevételi emelkedést – kell garantálniuk ezen időszakra. Ha a vállalkozásnak nem sikerül ezt a mértékű fejlődést megvalósítania, akkor büntetőkamatostul kell visszafizetnie a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a megítélt összeget. Kedvező hír ugyanakkor, hogy a támogatási kategóriákban adható összegek növekednek, bár a tavalyi első pályázatok összkeretéhez hasonlítva gyakorlatilag nem történt változás, maradt a 28 milliárd forintos alap. Pályázati szakértők szerint azonban a legnagyobb gond, hogy az idén az ügynökség úgy változtatta meg a nagyvállalatokra vonatkozó előírásokat, hogy a legtöbb programban csak akkor kaphatnak uniós támogatást, ha azt hátrányos helyzetű térségben használják fel. Ismeretes, hogy az eddig beérkezett uniós pénzek csak növelték a fejlett és a fejletlenebb régiók közötti különbséget.
– A nagyvállalatoknak elsődleges fontosságú a tervezhetőség és a kiszámíthatóság: ez a gazdaságfejlesztési programokra is igaz – hangsúlyozta lapunknak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatíró Iroda vezetője, aki szerint a multik nehezen fogadják el az évről évre változó feltételrendszert. Szakértők szerint a mostani változtatások miatt nagy a kockázata annak, hogy a külföldi tőke inkább más régiós államban valósítja meg fejlesztéseit.