Közel a függetlenség

A koszovói függetlenségi nyilatkozat szövege már csak a pristinai vezetők jóváhagyására vár. A dokumentumot február 17-én minden bizonynyal elfogadja a törvényhozás, de az ünnepélyes kihirdetést márciusra halasztották.

Fatmir Sejdiu elnök már összehívta az ülést, amelyen jelen lesz Hashim Thaqi kormányfő, Jakup Krasniqi parlamenti elnök, de ott lesznek az ellenzéki vezetők is. Mint a Koha Ditore koszovói napilap forrásai közlik, az okmányt a nyugati diplomatákkal egyeztetve fogalmazták meg. A nyilatkozat egyebek között tartalmazza a függetlenség kinyilatkoztatása mellett a Belgrád által ellenzett EU-misszió érkezésének támogatását, az Ahtisaari-féle terv alkalmazását, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Korábbi információk szerint a függetlenségi nyilatkozat 12 pontból áll, s teljes egészében a Belgrád által agyonbírált és elvetett Ahtisaari-tervre támaszkodik.
A koszovói parlament egyébként február 13-án ül össze, akkor határozza meg a következő – a függetlenségi nyilatkozatot kihirdető – ülés időpontját és napirendjét. A tervezett időpont már ismert. Február 17-én fogadja el a törvényhozás az okmányt, ám a függetlenség ünnepélyes kihirdetését későbbi – márciusi – időpontra halasztják. Az ünnepségen a tervek szerint jelen lesz Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Bill Clinton is, akinek érdemeit Koszovóban igen nagyra tartják. Feltehetőleg ez a nap lesz majd Koszovó nemzeti ünnepe.
Szerbiában is összeülnek az ország vezetői, hogy feloldják a koszovói kérdés kapcsán kiéleződött koalíciós válságot. Borisz Tadics hívta össze a hármas találkozót, amelyen rajta kívül jelen lesz Vojiszlav Kostunica kormányfő, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke és Oliver Dulics, a parlament demokrata párti elnöke. Utóbbi nyilatkozata szerint a válságból az egyik kiutat az előre hozott választások jelentik. Tadics egyik nyilatkozatában májust említette a parlamenti választások időpontjaként. Akkor tartják ugyanis a helyhatósági és a vajdasági választásokat is.
A szlovén Mercator belgrádi áruháza elleni bombamerénylet új dimenziót hozott a koszovói válságba. Szlovéniában ezt terrorizmusnak nevezték, amelynek célpontjai az EU soros elnöki tisztét ellátó Szlovénia érdekeltségei. Egy ljubljanai internetes portál a támadásért az Obraz szélsőséges szerb szervezetet teszi felelőssé.