Megint habzik a Rába

Horgászok értesítették a Pro Natura civil szervezetet, hogy tegnap reggel újra sűrű hab borította el a Rábát Szentgotthárdnál. A vízügyi igazgatóság szerint a szennyezés kiváltó okát kell megszüntetni, de eddig nem derült ki, melyik gyár okozta a környezeti kárt. Az osztrákok azt mondják,  náluk nem történt rendkívüli esemény.

Miután értesültünk a Rába habzásáról, azonnal hívtuk az osztrák kollégákat és felelősöket, de ők semmilyen balesetről, üzemzavarról nem tudtak – tájékoztatta lapunkat Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. Nagyjából dél körül már enyhült a szennyezés látható mértéke, a folyón Szentgotthárdtól lefelé haladva Csörötnek, Körmend és Ikervár településeknél kisebb volt a környezeti kár mértéke. A vízügyi igazgatóság szakemberei és osztrák kollégáik is mintákat vettek a vízből, ám szerintük nincs olyan anyag a folyóban, ami a habzást kiválthatta. A magyar laboreredmények után talán választ kaphatunk arra, melyik üzem okozta a szenynyezést. A tavaly elhíresült (hírhedt) Boxmark bőrgyárra csak nyáron szerelik fel az utótisztító berendezéseket, több létesítményre pedig csupán az év végén.
Utoljára múlt nyáron volt példa ilyen erős habzásra: a parthoz közel többméteres sávban állt a felgyülemlett anyag – mondta el a Magyar Nemzetnek Woki Zoltán, a Pro Natura St. Gotthard környezetvédő szervezet elnöke. A szennyezésről nem lehet tudni, hogy honnan jött, de nyolc-tíz osztrák és néhány magyar üzem is szóba jöhet forrásként.
A burgenlandi Jennersdorfban működő bőrfeldolgozó mellett a stájerországi Feldbach és Wollsdorf létesítményei is felelősek lehettek a természetkárosításban. Szakértői vélemények szerint korábban a cserzésnél használt naftalin-szulfonátot engedték a vízbe. Ez az anyag nem bomlik le az üzemek hagyományos, biológiai szennyvíztisztítóiban, viszont nincs megszabva határérték, tehát „legálisan” tehetik tönkre vele az élővilágot.
Emlékezetes, tavaly Sólyom László köztársasági elnök felháborítónak nevezte az osztrák gyárak viselkedését. Erre Wilhelm Molterer osztrák alkancellár, az Osztrák Néppárt elnöke kijelentette: „Ezek az üzemek valamennyien rendelkeznek érvényes engedéllyel, amelyet az osztrák–magyar határvízi bizottság hagyott jóvá, az előírásoknak megfelelően.” Májusban 12 tagú akciócsoport felállításáról döntött a magyar és az osztrák kormány, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter akkor rendkívül gyümölcsözőnek és hasznosnak nevezte a találkozót.