Utasítás. A pakisztáni hadsereg vezérkari főnöke, Asfak Kiáni tábornok nyilvánosan utasította a katonatiszteket, hogy ne avatkozzanak a politikába a választásokon. Miközben pedig az egész világ a választási kampányra és a terrorista merényletekre figyel, a pakisztáni hadsereg szép csendben új, nukleáris töltet hordozására is alkalmas ballisztikus rakétát próbált ki. Ebből mindenki megértheti, ki is az igazi úr a háznál. (MN)
Öngyilkos merénylettel zárult Pakisztánban a ma zajló választásokat felvezető kampány. Negyvenhat ember meghalt, közel száz pedig megsebesült az ellenzéki Pakisztáni Néppárt (PPP) nagygyűlésén elkövetett merényletben az északnyugati Paracsinár városában, amikor robbanóanyaggal megrakott teherautót vezettek az ellenzéki központ előtt gyülekező tömegbe. Aszif Zardari, a párt társelnöke megnyugvásra intette a párthíveket és a népet.
Vádak az elnök ellen
Az eredetileg január 8-ra tervezett választásokat azután halasztották el, hogy egy decemberi öngyilkos merényletben meggyilkolták Benazir Bhutto volt kormányfőt, a PPP vezetőjét. A párt irányítását társelnökként Zardari fiával, Bilaval Bhuttóval vette át. Az ellenzéki pártok számos fenntartást fogalmaztak meg a választások tisztaságával kapcsolatban, a PPP több mint 1200 panaszt nyújtott be a választási bizottsághoz, ahol azonban süket fülekre talált. Pervez Musarraf államfőt többek között azzal vádolják, hogy a választási biztosok a kormányt támogató párt kinevezettjei. Zardari szerint nem vizsgálták ki kellőképpen felesége halálának a körülményeit sem, sőt, a nyomozásban segítő Scotland Yardot is akadályozták az információk összegyűjtésében.
Az ellenzék esélye
Musarrafot a pakisztáni ellenzék és az Egyesült Államok politikusai is azzal vádolják, hogy nem tesz eleget a terroristák megfékezéséért. Az afgán határon fekvő Vazirisztánban most is a tálibok uralkodnak, a Bhutto-gyilkosság óta pedig legalább hat nagy, halálos áldozatokat is követelő támadást hajtottak végre az ország különböző pontjain. Nemrégiben tűnt el Pakisztán kabuli nagykövete a pakisztáni–afgán határvidéken. Musarraf év eleji európai útjának egyik fő célja az volt, hogy a Nyugatot meggyőzze, a militánsok megfékezésére a mostani kormány az egyetlen megbízható erő, a pakisztáni nukleáris arzenált pedig nem fenyegeti semmiféle veszély. A közvélemény-kutatások szerint azonban a pakisztáni közhangulat nem túl kedvező az elnök számára. A BBC egyik friss közvélemény-kutatásából kiderül, a pakisztániak több mint fele gondolja úgy, az elnök lemondása stabilizálná az ország helyzetét.
Az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseik fokozódó nyomását a pakisztáni közvélemény egyébként meglehetősen rossz szemmel nézi. Egy tavalyi felmérés szerint az Egyesült Államok most népszerűtlenebb Pakisztánban, mint a régi ellenség, a szomszédos India. Így nem meglepő jelentős fordulat érzékelhető a politikai pártok militánsokkal kapcsolatos retorikájában a tavalyi hozzáállásukhoz képest. A PPP, amely Benazir visszatérésekor legfőbb feladatának a szélsőségesek elleni küzdelmet tartotta, most inkább a víz- és áramellátás, valamint a szegénység felszámolásának kérdését helyezte kampánya középpontjába. Navaz Sarif volt kormányfő pedig – aki már miniszterelnöksége idején is komoly engedményeket tett a radikális iszlámnak – pártja, a Pakisztáni Mozlim Liga-N élén nyilvánosan elítélte a kormány tavalyi katonai akcióját az iszlámábádi Vörös Mecsetet elfoglaló szélsőségesek ellen.
Feudális viszonyok
A pakisztáni választások általában az ország legnépesebb tartományában, Pandzsábban dőlnek el. A Musarrafot támogató Pakisztáni Mozlim Liga-Q arra építi legfőbb reményeit, hogy komoly támogatottságot élvez a tartományban. A pártvezetők szerint a 272 alsóházi helyből százat is megszerezhetnek, ami elég lenne a győzelemhez.
A szegény tömegek azonban meghiúsíthatják ezt a reményt. Musarraf gazdasági liberalizációja és a hétszázalékos évi növekedés elsősorban a középosztálynak, a vállalkozóknak kedvezett. Ezek a rétegek valószínűleg az elnök szövetségeseit fogják támogatni. A szegény tömegek helyzete azonban az utóbbi időben jelentősen romlott. Az élelmiszerárak a tavaly decemberihez képest 12 százalékkal emelkedtek, az üzemanyag ára majdnem a duplájára növekedett, az infláció nőtt. A közbiztonság hanyatlása sem kedvez a mostani kormány választási kilátásainak.
Megfigyelők szerint nem lehet nem észrevenni vidéken a választások erős feudális töltetét. Pártállástól függetlenül sok helyütt az erős földbirtokosjelöltek uralják a politikát – a Bhutto család is ilyen a délnyugati Szindh tartományban.
