Milliárdokat fizethet az APEH

Jogsértőnek minősítette a Legfelsőbb Bíróság az adóhatóság áfaarányosítással kapcsolatos eljárását. A jogerős ítélet szerint az áfatörvény egyik korábbi szabálya ellentétes volt az EU rendelkezéseivel, ezért a bíróság megsemmisítette az adóhatóság határozatát. A döntés nyomán akár több tíz milliárd forintot is követelhetnek az államtól az érintett cégek.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) november 27-i döntésében megállapította, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2004. május elseje és 2006 januárja között az Európai Unió rendelkezéseivel ellentétes szabályt alkalmazott. A magyar áfatörvény adóarányosításról szóló rendelkezései a jogszabály 2006. január elsejei módosításáig ugyanis ellentétben álltak a közösségi joggal.
A bíróság elé kerülő perben Horváth Sándor ügyvéd két bányavállalkozást képviselt. A szakember lapunknak elmondta: a társaságok 2004-ben és 2005-ben állami támogatást kaptak a tevékenységükkel járó természeti károk helyreállítására. A cégek az uniós jogszabályoknak megfelelően jártak el, ám az APEH az akkoriban hatályos magyar rendelkezésekre hivatkozva magatartásukat jogsértőnek minősítette. A bányavállalkozások az adóhatóság határozatainak felülvizsgálatáért fordultak bírósághoz.
Horváth Sándor elmondta: az áfatörvény 2006. január elsejéig úgy rendelkezett, hogy azok a vállalkozások, amelyek állami támogatásban részesültek, nem élhettek az áfaarányosítás eszközével. Emiatt az érintett cégek nem igényelhették vissza az őket jogszabály szerint megillető áfát. Horváth közölte: a 2006 januárjáig hatályos szabályok szerint amennyiben egy vállalkozás állami támogatást kapott, teljes tevékenysége áfamentesnek minősült, vagyis áfát egyáltalán nem igényelhetett vissza.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította: ez a rendelkezés ütközött az EU jogszabályaival. Az LB indokolásában kifejtette: az EU 1977-ben meghozott hatodik számú irányelve egyértelműen meghatározza azokat a kivételeket, amelyek esetén adóarányosítás nem alkalmazható. Minden más tagállami korlátozást azonban kifejezetten tiltott. A magyar áfatörvény 2006 januárjáig hatályos rendelkezése ugyanakkor az uniós direktívában foglalt kivételeken kívül más esetekre is kiterjesztette a korlátozást, ami ellentétes volt a közösségi joggal.
A bíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a magyar hatóságoknak mikortól kellett alkalmaznia az EU irányelvét. A legmagasabb bírói fórum rámutatott: a luxembourgi Európai Bíróság több döntésében is kimondta, hogy a hatodik számú irányelv szabályai akár közvetlenül is alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy az APEH-nak akkor is az uniós direktíva rendelkezései szerint kellett volna eljárnia, ha a magyar jog az irányelvvel ellentétes szabályokat fogalmaz meg. A Legfelsőbb Bíróság kimondta még: Magyarország a csatlakozási szerződésben vállalta, hogy a belépés időpontjától jogrendszerét teljes egészében harmonizálja az EU jogrendjével. Ebből az következik, hogy az APEH gyakorlata az uniós csatlakozástól a törvény módosításáig, azaz 2006 elejéig jogsértő volt.
Horváth Sándor szerint az LB döntése precedensértékű. Az érintett vállalkozások tömegesen követelhetik az adóhatóságtól a jogellenesen visszatartott pénzeket. A Pénzügyminisztérium korábbi számításai szerint több tíz milliárd forinttal rövidítette meg ez a szabály a hazai vállalkozásokat. Érdeklődésünkre az APEH-nál elmondták: az ítéletet még nem kapták meg, álláspontjukat a jogerős döntés kézhezvétele után alakítják ki.