Tavaly nyáron erősítette meg az Európai Szakszervezeti Szövetség az elkötelezettségét a „szociális”, „jobb” és „több” Európa mellett, amelynek érdekében offenzívára szólította fel tagszervezeteit a szociális vívmányok megőrzése, a tisztes megélhetést biztosító jövedelmek, az egészséges és minőségi munkahelyek, továbbá a teljes foglalkoztatás érdekében.
Palkovics Imre szerint az iránymutatás komolyan vételét tekintve kettészakadt a magyar szakszervezeti mozgalom. – Csak a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek lép fel erőteljesen a szociális és jóléti rendszerek leépítését célzó, neoliberális törekvések ellen – mondta a Munkástanácsok elnöke. Úgy vélte, Gyurcsány Ferenc kormányzása óta demokráciadeficit érzékelhető, hiszen a kabinet a legfontosabb, legsúlyosabb össztársadalmi kérdésekben is semmibe veszi a szociális párbeszédet.
– A célok pontos megfogalmazása és a tárgyalások jelentik az offenzívát – vélekedik ugyanakkor Pataky Péter. A kormánnyal vállaltan lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke szerint olyan sokat változott a politikai helyzet, hangulat, hogy a kormánynak fel kell ismernie: vissza kell térnie a párbeszédhez. Eszerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kabinet előre kitalál valamit, amibe a társadalmi partnereknek nincsen érdemi beleszólásuk.
– Nem feltétlen az a helyes magatartás, hogy állandóan sztrájkolunk vagy az utcán vagyunk – mondta Varga László. A neoliberális törekvésektől leginkább sújtott közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke szerint a tárgyalások szintjén kell offenzív magatartást tanúsítani, bár elismerte, az egészségbiztosítás privatizációjánál azok nem hoztak eredményt. Az érdekvédő úgy látja: a kabinet a közszolgáltatásokat a lehető legkevesebb pénzből, a legkevesebb emberrel akarja megoldani.
Orbán Viktor ezzel haragította magára Brüsszelt: 10 éve kezdték építeni a déli határzárt
