Perlasca-szobrot avattak

A Budapesti Olasz Kultúrintézet előtt, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete jelenlétében tegnap végleges helyén avatták fel Giorgo Perlasca szobrát, aki a második világháború idején spanyol állampolgárságot szerezve több mint ötezer magyarországi zsidó életét mentette meg.

Diego Cudin padovai szobrászművész alkotását korábban már ideiglenesen elhelyezték a Budapesti Olasz Kultúrintézet átriumában arra az időre, amíg a Bródy Sándor utcában az útjavítási munkák véget érnek. Paolo Guido Spinelli nagykövet avatóbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Perlasca élettörténete, tettei, alakja olyan sajátos és fontos értékeket fejeznek ki, amelyekről mindig érdemes beszélni, megemlékezni, és amelyek összekapcsolják egymással Magyarországot, Olaszországot és a magyarországi zsidóságot, s alkalmat adnak arra is, hogy az soha ne merüljön feledésbe.
A Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója külön köszöntötte az avatáson nagy számban megjelent fiatalokat, köztük a Perlascáról elnevezett Maglódy úti középiskola diákjait. Lazarovits Ernő, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének külső sajtóreferense Perlasca történetének és emlékezetének újabb fejezetét idézte fel. Mint mondta, az avatáson szintén jelen lévő Láng Éva költő, Perlasca egyik megmentettje hosszú kutatás után a nyolcvanas években jutott az egykori olasz katona nyomára Padovában. Akkor derült ki, hogy Perlasca családja semmit sem tudott a zsidómentő magyarországi tetteiről. Giorgo Perlasca másodszor 1989-ben járt Magyarországon, 79 évesen, halála előtt három évvel. Számos ünnepséget rendeztek a tiszteletére, s megkapta az egyik legmagasabb állami kitüntetést is, míg Izraelben a Yad Vasem Intézet igaz emberként tüntette ki.
Az ünnepség az Olasz Kultúrintézet épületében folytatódott, ahol megnyílt Manfredi Bagnai Focacci fotóművész vándorkiállítása Torah címmel. A jelen lévő művész rövid beszédében arról szólt, hogy képei együtt, egymással szoros összefüggésben mesélik el a zsidó identitás történetét. – Ez egy olyan kiállítás – mondta –, amelyben sok a szándékos csönd. Mert mindnyájunk legbelsőbb identitása a csöndből fakad, és a csöndben fejeződik ki igazán.
Ezen a napon az Olasz Kultúrintézet vendégül látta Salvatore Quasimodo – Magyarországon ismert – olasz költő fiát, Alessandro Quasimodo színművészt, aki a Szerelem – erős, mint a halál című, olasz és héber nyelven megjelent, háromezer év zsidó szerelmes verseit az Énekek énekétől napjainkig bemutató antológiából olvasott fel számos alkotást.