Fenékradarral felszerelkezve szeretnék felderíteni a Dunakanyar több tíz kilométeres szakaszát a magyar búvárrégészek, reményeik szerint tavasszal, talán márciusban lemerülhetnek – tudatta lapunkkal Tóth J. Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal történésze. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szakemberei ingyen végzik majd a munkát, az ő áldozatvállalásuk az egyik legnagyobb segítség. Anyagilag a Hungaria Nostra Foundation of Los Angeles Inc. elnevezésű szervezet tízezer dolláros (nagyjából másfél millió forint) támogatása teszi lehetővé a feltárást. Az amerikai magyarok alapja segítséget nyújt olyan eszközök megvásárlásához, amelyekkel a víz alatti leleteket felkutathatják és felszínre hozhatják a búvárok. A megtalált műtárgyak a helyileg illetékes esztergomi múzeumban kapnak majd elhelyezést.
– A szonár oldalpásztázással térképezi fel a Duna fenekét, légi felvételhez hasonló képet készít – mondta a búvárrégész. Kirajzolódnak a kövek, a kidőlt fák ágai és az elsüllyedt hajók is, számítógépes metszet készül a folyó aljáról. Tóth J. Attila sokféle lelőhely felkutatására számít, a különböző korok hajóit és más tárgyait regisztrálják, majd a történelmileg érdekeseket felszínre is hozzák. Római kori kikötőromtól a XX. századi vízi járművekig különböző jellegű leletek bukkanhatnak elő.
Kincsvadászat. Hazánkban eddig a Duna mentén, az 1151,4-es folyamkilométernél található víz alatti zátonynál, az úgynevezett bölcskei sziklánál végzett búvárrégészeti kutatások a legjelentősebbek. Itt az 1970-es években egy római kori bélyeges tégla került elő a víz alól, több mint egy évtizeddel később pedig tizennyolc domborműves, feliratos római kori kőfaragványt emeltek ki szekszárdi és bajai régészek búvárok segítségével. A feltárásban számos búvár, búvárklub működött közre az elmúlt tizenhét évben. A Cousteau-csoport is készített felvételeket a bölcskei víz alatti ásatások helyszínén, a Dunáról szóló film magyarországi forgatásakor.
Ciprus lángokba borult, többen meghaltak + videó
