Trükk vagy baklövés?

Naponta átírja a magyar agrárpolitikát, és egymásnak homlokegyenest ellentmondó jóslatokat közöl a magyar gazdaság növekedéséről a svájci Davosban Gyurcsány Ferenc. A magyar miniszterelnök értelmezhetetlen lépései és kijelentései szakértők szerint tovább rombolják hazánk nemzetközi hírnevét.

Növekvő államadósság. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tavaly 7093 milliárd forint összegű bruttó és 851 milliárd forint összegű nettó állampapír-kibocsátást hajtott végre – jelentette be csütörtökön Réz András főosztályvezető. Hozzátette: a költségvetés nettó finanszírozási igénye idén nagyobb lesz a tavalyinál. Tavaly az államadósság hat százalékkal, 880 milliárd forinttal, 15 586 milliárdra nőtt, a GDP-arányos adósságráta 2007 végén 60,6 százalék volt. Az államadósságból 2007 végén 51 százalék a belföldiek kezében lévő forintállampapír. A külföldiek által birtokolt forintállampapír állomány tavaly 303 milliárd forinttal, 3241 milliárdra emelkedett. (MTI)

Ellentmondó nyilatkozatokat tett Gyurcsány Ferenc a magyar gazdaság növekedéséről Davosban. A Világgazdasági Fórumon a kormányfő a Reutersnek még azt nyilatkozta, hogy a GDP emelkedése idén 2,8-3 százalék körül lehet. Később az AP hírügynökség úgy tájékoztatott: Gyurcsány újságírók előtt kifejtette, a tengerentúli recesszió miatt Magyarország gazdasági növekedése 2008-ban nem éri majd el az egy százalékot sem. Szakértői berkekben felvetődött: mivel a gazdasági viszonyok legkedvezőtlenebb alakulása esetén is biztosan számíthatunk egy százalék feletti GDP-növekedésre, nem kizárt, hogy politikai megfontolások állnak a látszólagos nyelvbotlás hátterében. Mások úgy vélik: elképzelhető, hogy a miniszterelnök nem tökéletes nyelvtudása miatt pontatlanul fogalmazott, és ezt érthették félre az AP hírügynökség munkatársai. Szakértők figyelmeztetnek: a magyar kormány nemzetközi hitelességét veszélyezteti, ha rövid időn belül ugyanazon vezető beosztású személy ellentétes kijelentéseket tesz.
Az egymásnak homlokegyenest ellentmondó kijelentések mögött több ok is meghúzódhat – vélekedett Csaba László egyetemi tanár. A szakértő szerint elképzelhető, hogy a miniszterelnök felmérve a nemzetközi gazdaság helyzetét, jobbnak látta jelentősen módosítani a hazai gazdaság idei növekedéséről szóló kormányzati prognózist.
*
A kabinet – a konvergenciaprogramban is szereplő – előrejelzése szerint Magyarország gazdasága 2,8 százalékkal növekszik 2008-ban. Az Európai Unióra is ható tengerentúli recesszió miatt ugyanakkor a gazdasági elemzők és maga az EU is jóval szerényebb növekedésre számít, így valószínűsíthető, hogy hazánk fejlődése sem éri el az előre jelzett mértéket. Mindezt figyelembe véve elképzelhető, hogy a miniszterelnök azért beszélt egy százalék alatti fejlődésről, hogy az ország szerényebb teljesítményét is sikerként lehessen beállítani. Ha például a növekedés 2008-as üteme másfél százalék lesz, a kabinet mondhatja majd: a kormány gazdaságpolitikája sikeres volt, hiszen az előrejelzést bőven túlteljesítettük. Elképzelhető ugyanakkor, hogy kommunikációs hiba történt – mondta Csaba László.
Az Állami Számvevőszék a múlt év végén közzétett számításaiban két és fél százalékos fejlődést prognosztizált. Ezt a véleményt osztották a gazdaságkutató intézetek. A tengerentúli recesszió azonban az előrejelzések módosítását tette szükségessé. A legtöbb elemző szerint az amerikai gazdaság gyengélkedése átmeneti jellegű. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője lapunknak elmondta: a tengerentúli visszaesés nem tekinthető mély válságnak. Az amerikai folyamatok minden bizonnyal hatnak majd az Európai Unió fejlődésére is, ám az EU gazdasági növekedése így is 1,6 százalék körül lesz.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője közölte: a hazai gazdaság növekedését sokkal inkább belső tényezők gátolhatják. A szakértő szerint noha 2008-ra fél- százalékos reálbér-emelkedést jósoltak, a háztartások előreláthatóan nem fogyasztanak majd többet. Ennek legfőbb oka, hogy tavaly sok család hitelt vett fel a megélhetésre, és további gond, hogy jelentősen emelkedtek a rezsiköltségek is. A GDP növekedésének gátja lehet továbbá az adócsökkentés elmaradása, az uniótól lehívható pénzek nem megfelelő elosztása, valamint az, hogy a nemzetközi gazdaság gyengélkedése miatt egyre kevesebb külföldi működő tőke érkezik hazánkba. Megkeresésünkre a kormányszóvivői iroda közölte: Gyurcsány Ferenc a magyar gazdaság 2,8-3 százalékos növekedésről beszélt, míg a Pénzügyminisztérium úgy tájékoztatott, hogy amit nem mondott a miniszterelnök, arra a tárcának nem kell reagálnia.

Előkészítés a blogon is? 2008, az előző évektől természetesen nem függetlenül, különböző természetű gazdasági kihívások, nem egy esetben a sokkok éve lehet. Rövid távon is pontosan be lehet azonosítani legalább három nagy kihívást. Az egyik az energiaárak, a másik a hihetetlen gyorsan növekvő élelmiszer- és mezőgazdasági termékek árainak, a harmadik pedig a – mondjuk úgy – hogy a pénzpiaci „turbulenciák” kérdése. Mind a három mögött komoly regionális okok húzódnak meg, és mindhárom komoly globális hatásokkal rendelkezik – írja Gyurcsány Ferenc internetes naplójában.

Lassabb eurózóna. Alacsonyabb lesz az idén az eurózóna növekedési üteme, mint tavaly – mondta Joaquín Almunia tegnap Davosban. Az unió pénzügyi biztosa szerint a pénzpiaci zavarok és a magasabb olajárak a növekedés lassulásának kockázatát hordozzák. A bizottság előrejelzése szerint a 15 tagú eurózónában idén 2,2 százalékos növekedés várható. (MTI)