Rendkívüli kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal 3,5 százalékosra csökkentette az alapkamatot – az egyre gyengébb makrogazdasági adatokra hivatkozva – az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), amely a 2001-es terrortámadás óta először avatkozott be váratlanul a piaci folyamatokba. A majdnem egyhangú döntéssel a Fed nyíltpiaci bizottsága 26 éve nem látott mértékben vitte lejjebb az irányadó rátát, elsősorban azzal a céllal, hogy csökkentse az amerikai recesszió veszélyére hétfőn zuhanással reagáló tőzsdék további mélyrepülését.
A kamatdöntés nem volt teljesen váratlan, késő délelőtt óta piaci pletykák szóltak arról, hogy a világ vezető jegybankjai – a Fed, az Európai Központi Bank (ECB), a Bank of England és a svájci jegybank – öszszehangolt kamatvágásokkal nyugtatják meg a tőkepiacokat a tegnapi tőzsdepánik után. Az európai központi bankok közbelépése – elsősorban az inflációs veszélyek miatt – ugyan elmaradt, de a Fed kamatvágása mégis fellélegzést hozott a piacokon. Elemzők szerint a monetáris enyhítéssel a Fed rövid távon megnyugtathatja a befektetőket, kérdéses azonban az átmeneti pozitív hangulat tartóssága, bár a lépéssel az amerikai gazdaság visszaesésének esélye valóban mérsékelhető. A kételyeket ugyanakkor jelzi, hogy a kamatcsökkentés bejelentése után ugyan rövid ideig felfelé vették az irányt az európai indexek, de később ismét esni kezdtek, végül a napot a pozitív tartományban, vagy ahhoz közel fejezték be.
A BBC-nek nyilatkozó befektetési szakértők szerint a Fed döntése pánikszerű volt, és azt mutatja, hogy „a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági válság kezelésére a jegybank nem rendelkezik elég hatalommal”. Elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy az agreszszív kamatvágással a Fed tarsolyában már nem maradt kártya arra az esetre, ha újabb drasztikus kilengések lennének a tőkepiacokon.
– Meglepetésszerű volt az amerikai jegybank döntése – fogalmazott lapunknak Herczenik Ákos, a Raiffeissen Bank elemzője, aki szerint a rendkívüli kamatvágás egyértelmű elismerése annak, hogy nagy a baj. Herczenik hangsúlyozta: a 75 bázispontos vágás ugyan mérsékelte a tőzsdei eséseket, ám a részvénypiacok alapvető trendjét nem képes megfordítani. Az elemző szerint nem várható, hogy az ECB is rendkívüli kamatvágás mellett döntene.
Régiónkban vegyes képet mutattak a börzék. Varsó ugyan 1,8 százalékkal tudott emelkedni, ám Prága 1,7, Moszkva pedig 1,6 százalékkal menetelt lefelé. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX a világ piacaihoz hasonlóan mozgott tegnap. Bár a mutató reggel óta folyamatosan lefelé ívelt, túllépve az egyszázalékos csökkenés határát, később azonban az amerikai jegybank döntése hazánkban is éreztette hatását. Az index végül 0,36 százalékos erősödéssel 23454,13 ponton zárt. Rengeteg kötést bonyolítottak a kereskedők a nap folyamán, aminek köszönhetően a forgalom 49,5 milliárd forintot tett ki, ami meghaladta az átlagot.
A kereskedők célpontja elsősorban az OTP volt, amelynek részvényei 22 milliárd forint értékben cseréltek gazdát. Jelentős zuhanás után stagnálással zárt a bank árfolyama. Bár a papír célárfolyamát 11300 forintról 10500 forintra csökkentette a Concorde, továbbra is erőteljesen vételre ajánlja azt. Szintén népszerű volt a Mol, amely csaknem 14 milliárdos forgalmat ért el. Az olajtársaság részvényei a nap nyerteseinek mondhatók, mivel 2,3 százalékos erősödésükkel túlszárnyalták az összes többi papírt. A pozitív megítélés mögött az állhat, hogy a Mol bejelentette: folytatja a sajátrészvény-vásárlási programját. A Richter is növekedni tudott, méghozzá 1,4 százalékkal 3,6 milliárd forintos forgalom mellett. Nagyot bukott viszont a Magyar Telekom, amelynek árfolyama 3,1 százalékos mínuszban zárt 7 milliárd forinthoz közeli forgalom mellett. A kisebbek közül egyedül a Fotex tudott érdemben erősödni.
Orbán Viktor ezzel haragította magára Brüsszelt: 10 éve kezdték építeni a déli határzárt
