(Prága)
Ám a törékeny parlamenti erőviszonyok, illetve a kormánykoalíció pártjai közti nézetkülönbségek az államfő-választási procedúra elhúzódását vetítik előre. Jóllehet a közvélemény és a szakértők inkább Klaust tartják befutónak, de Svejnar esélye sem tekinthető eleve kilátástalannak. Kedvező előjelű újdonság sokak szemében, hogy ezúttal nem négy-öt jelölt verseng a legfelsőbb közjogi méltóságért, hanem két politikus, akik múltjukkal és felfogásukkal sem kötődtek a kommunista párthoz, s felkészültségükkel, tapasztalataikkal egyaránt képesek az államfői teendők ellátására.
Az államfőválasztás időpontjának közeledtével egyre szaporodnak a közvélemény-kutatói előrejelzések, amelyekből az olvasható ki, hogy a két jelölt támogatottsága kiegyensúlyozott. Klaus nyilatkozataiban magabiztos, egy pillanatra sem kételkedik abban, hogy ő lesz a győztes, sőt még az önbírálattól sem riad vissza. Elismerte, a kormány kinevezése idején nem kellett volna kifogásolnia Karel Schwarzenberg külügyminiszter-jelölt svájci állampolgárságát. Ugyanakkor továbbra is kitart euroszkeptikus nézetei vagy a globális felmelegedés veszélyét hirdetők bírálata mellett.
Svejnar fellépései, közvetlen reagálásai az emberek kérdéseire az amerikai elnökválasztás egyes elemeire emlékeztetnek. Klaus konzervatív habitusára utalva hangoztatja, hogy nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekinteni. Az államfőnek pártokon felül kell állnia, összefogó tényezőnek kellene lenni. Akárcsak Klaus, Svejnar is a nemzeti érdekek védelmezőjének tekinti magát, de sietve hozzáfűzi, hogy a nemzet érdekeinek védelme nem történhet az EU fő irányvételével szemben. Meggyőződése, hogy Európa jövője a föderalizmus. A csehországi amerikai radarállomás létesítésének kérdésében Svejnar óvatos, azt csak a NATO keretében tudja elképzelni. Bejelentette: megválasztása esetén lemond amerikai állampolgárságáról.
Lehűléssel és esővel folytatódik a nyár
