Kiszelly Zoltán: Donald Trump hoz is ajándékot, meg nem is

Donald Trump elnökként sem akar közvetlen fegyverszállításokat Ukrajnának, inkább eladja az amerikai haditechnikát Európának, és rábízza, hogy az továbbítsa Kijevnek. Donald Trump lépései mögött nem csupán gazdasági érdek, hanem pszichológiai és geopolitikai számítás is húzódik, mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Donald Trump amerikai elnök Forrás: AFP

Kiszelly Zoltán szerint az áttételes fegyverszállítás mögött valójában három fő cél húzódik meg. 

Rátolják az európaiakra a háborút. Ilyen szempontból itt nincs változás az amerikai politikában, ez az első

– mondta, utalva arra, hogy az Egyesült Államok korábban is igyekezett az európai partnerekre hárítani a háború terheit. A második szempont, amely szerinte még fontosabb: 

Ukrajna kezd kifogyni a katonákból, és ezért a Nyugat – beleértve Amerikát is – minőségi fölényt biztosít az ukránoknak a mennyiségi orosz fölénnyel szemben.

Hozzátette: 

Így lehet megérteni, hogy miért kell most már amerikai fegyvereket küldeni Ukrajnába: hogy a mennyiségi orosz fölényt és a stratégiai kezdeményezést – ami 2024 februárjában átkerült az oroszokhoz – a Nyugat minőségi fölénnyel tudja ellensúlyozni.

A szakértő szerint ezekre a fegyverekre nem pusztán a frontvonalak megtartása miatt van szükség, hanem azért is, hogy Ukrajna visszanyerjen némi stratégiai mozgásteret. 

Tehát azért kellenek ezek a nyugati, amerikai fegyverek, hogy az orosz támadásokat tudják ellensúlyozni

– szögezte le. Ami a konkrét eszközöket illeti, Kiszelly Zoltán úgy fogalmazott: 

Igazából, ami látszik: tüzérségi lőszerekről van szó, illetve precíziós fegyverekről. Itt szokták említeni a Tomahawk cirkálórakétát, az ATACMS rakétákat, amelyek 300 kilométernél is messzebbre képesek eljutni.

Kiemelte, hogy ezek a nagy hatótávolságú eszközök már Oroszország belső területein is képesek célpontokat semlegesíteni. 

A korlátozást még Biden elnök oldotta fel, amikor lehetővé tette az amerikai fegyverek oroszországi célpontok elleni használatát

– emlékeztetett a szakértő.

Értsd: a németek, a franciák, az angolok és az amerikaiak is feloldották azt a korlátozást, hogy az ukránok az általuk átadott fegyverekkel ne támadhassák a háború előtti orosz területet

– tette hozzá. A stratégia tehát egyértelmű. Amerika eladja a fegyvereket, a NATO, pontosabban annak egyes tagállamai továbbítják azokat, Ukrajna pedig végrehajtja a támadásokat. Kiszelly Zoltán konkrét példát is említett: 

Engels városában például van egy orosz katonai repülőtér, ott az olajtartályokat támadták meg.

A stratégia harmadik pillére már sokkal direktebb. 

Muszáj az ukránokat víz fölött tartani. És Trump ebben – harmadik szempontként – üzletet lát. Az amerikai fegyvereket dollárért eladják.

Rámutatott, hogy nem minden európai állam partner ebben a konstrukcióban: 

A franciák rögtön jelezték, hogy ők ebben nem akarnak részt venni; inkább európai, azon belül is francia fegyvereket vennének, és azokat adnák oda az ukránoknak, hogy a pénz ne Amerikába menjen, hanem hozzájuk.

Az Egyesült Államok tehát nem közvetlenül segíti Ukrajnát, hanem fegyverkereskedőként profitál a háborús szállítmányokból. Ugyanakkor – tette hozzá – a gazdasági racionalitás mellett más szempontok is megjelennek: 

Másodsorban pedig így akar Trump nyomást gyakorolni Putyinra.

A fegyverek típusa ebben is döntő. 

Ha az ukránok precíziós amerikai fegyvereket kapnak, akkor ezzel tűszúrásszerű csapásokat tudnak mérni az orosz kritikus infrastruktúrára: erőművekre, áramelosztó állomásokra, repülőterekre, olajfinomítókra

– magyarázta a szakértő. Hozzátette, hogy ezek a támadások már eddig is zajlottak, de mindkét fél kénytelen volt óvatosan manőverezni. 

Ezt csinálták már korábban is – persze csak óvatosan, mert ha túl sok orosz energetikai infrastruktúrát kilőnek (például olajfinomítót, gáztározót), akkor felmegy az olaj és a gáz világpiaci ára, és Putyinnak több pénze lesz.

A gazdasági mellékhatások nemcsak Moszkvának kedvezhetnek, hanem Washingtonnak is problémát okozhatnak. 

Amerikában pedig ez benzinkúti áremelkedést jelent, ami újabb inflációs hullámot indíthat, és az ronthatja Trump esélyeit

– jegyezte meg a szakértő. Végezetül összefoglalta az ukrán célpontválasztás várható irányát is: 

Tehát igazából azt várom, hogy főként katonai célpontok ellen vetik be az ukránok ezeket az amerikai fegyvereket. Trump az üzleten túl így is próbál nyomást gyakorolni Putyinra.

Donald Trump konszenzust keres

A szakértő elmondta, hogy a mostani döntések kétpárti konszenzuson nyugszanak.

A fegyverküldés is része a kétpárti konszenzusnak. Valójában Trump nem teheti meg, hogy teljesen kivonja Amerikát a nemzetközi konfliktusokból, mert akkor az Egyesült Államok gyorsabban elveszítené világhatalmi pozícióját. Ezért olyan, mint az „okos lány” Mátyás király meséjéből. Hoz is ajándékot, meg nem is; kivonul is, meg nem is. Például kivonna húszezer amerikai katonát a százezerből Európában, de a többiek maradnak

– mondta.

– Ott van például az a kétpárti javaslat, hogy 500 százalékos vámmal sújtsák azokat az országokat, amelyek Oroszországtól vásárolnak energiát. Trump nyilván nem fogja ezt támogatni, mert az olyan országokat is érintene, mint Mexikó, Kína, India vagy Törökország – nem Magyarország a célpont. Ha például Kínára vagy Indiára ilyen vámot vetnének ki, azzal saját magukat lőnék lábon: a kínaiak úgyis áthárítják azt az amerikai fogyasztókra, és ezzel csak tovább emelkednek az árak. Most is 2,7 százalék az infláció, de ez felfelé kezd mozogni, például az iskolakezdés miatt a szülők már most vásárolnak, és panaszkodnak, hogy ami tavaly 50 dollár volt, most 70 – tette hozzá.

És ne felejtsük el a hadiipari komplexumot: ezeknek a fegyvereladásoknak a haszonélvezője az amerikai hadiipar

– jegyezte meg Kiszelly Zoltán.

A Nyugat nyomást akar gyakorolni Vlagyimir Putyinra

Kiszelly Zoltán ezzel kapcsolatban így fogalmazott:

A Nyugat azt akarja, hogy Oroszország fájdalmat érezzen. Ezekkel a precíziós csapásokkal költséget akarnak okozni, olyat, ami Putyint a tárgyalóasztalhoz kényszeríti. Olyan stratégiai bombázókat és felderítő repülőket pusztítanak el, amiket már nem is gyártanak.

Majd kifejtette a pszichológiai hátterét is: Az ukránok Avgyijivka óta folyamatosan visszaszorulnak. Ezek a precíziós csapások, mint például a „Pókháló-hadművelet” vagy egy orosz tábornok felrobbantása Moszkva belvárosában, pszichológiai értelemben sikerek. Segítenek fenntartani a harci morált, a nyugati közvélemény figyelmét, és a támogatók elkötelezettségét. Trumpnak meg – és ez is pszichológiai – szintén számít, hogy ne tűnjön lúzernek. Ő úgy gondolkodik, hogy csak két típus létezik: győztes és vesztes. Ha nem tud győzni, akkor vesztes lesz, és ezt ő nem akarja. Most viszont úgy tűnik, Putyin átvágja. Trump sok „zsetont” pakolt az oroszok elé, de semmit sem kapott vissza, csak néhány kedves szót, meg egy festményt.

Kiszelly Zoltán szerint Trump még reménykedik abban, hogy le tudja választani az oroszokat Kínáról.

Trump még mindig reménykedik egy „fordított Kissinger-tervben”, amiben ő békét közvetítene Kelet és Nyugat között, és ezzel Nobel-békedíjat nyerne. Csak hát nincs mivel megnyernie Putyint. A kínaiak sokkal jobb ajánlatokat tudnak tenni neki. Ráadásul, ha Trump valamit megígér, azt a következő demokrata elnök egy rendelettel visszavonhatja. Trump pedig próbál egyszerre több irányba nyitni: keményebb hangot üt meg, de közben nem akar mindent elveszíteni. Ezért próbálja a vámháborút, az isztambuli tárgyalásokat és a fegyverküldés politikát is összefésülni. De nehéz, mert közben Kína, India, Törökország, a világ kétharmada inkább Putyin felé hajlik

– zárta gondolatait Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)