Végre vége az ötleteléseknek?

Továbbra sincs rendezve a négy borászati és szőlészeti kutatóintézet sorsa, de a megoldás, úgy tűnik, végre kezd körvonalazódni. A kormányzati ötleteléssel eredmény nélkül eltelt két év után a nagy múltú kutatóintézetek felsőoktatási intézményekhez kerülhetnek, az azonban továbbra is kérdés, hogy az alapvető nemzeti érdekeket szolgáló tevékenységeket mennyiben támogatná az állam.

Támogatás nélkül a szakkönyvkiadás. Mintegy húsz százalékkal, nettó ötszázmillió forintra csökkent tavaly a mezőgazdasági szakkönyvkiadás árbevétele – tájékoztatta a távirati irodát Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó vezetője abból az alkalomból, hogy megnyitották Budapesten a Mezőgazdasági könyvhónapot. Elmondta: az elmúlt években a mezőgazdasági szakkönyvkiadás évente mintegy százmillió forintos támogatást kapott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól annak érdekében, hogy a szakkönyvek elérhető áron kerülhessenek az olvasókhoz. Emellett az oktatási tárcától évente 10–30 millió forint közötti összeget kapott a mezőgazdasági szakkönyvkiadás egyetemi tankönyvek megjelentetésére, a támogatás azonban a múlt évben teljes mértékben megszűnt az anyagi források hiánya miatt. Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, a rendezvénysorozatot megnyitó beszédében arról tájékoztatott, hogy a szakkönyvek kiadását támogató pályázatok áprilistól újra elérhetők lesznek. (MTI)

Még tavaly év végén is módosult az agrártárca álláspontja a szőlészeti és borászati kutatóintézetekkel kapcsolatban, hiszen röpke ideig az is felmerül, hogy a kecskemétit bezárják, a pécsi, a badacsonyi és az egri kutatóintézetet pedig továbbra is a minisztérium működteti. A jelenlegi tervek szerint ugyanakkor a kecskeméti kutatóintézetet megszüntetés helyett „csupán” visszafejlesztenék, s kisebb kapacitású intézményként adnák át az érte jelentkező Corvinus Egyetemnek, a másik három intézmény pedig mostani állapotában kerülne át az értük jelentkező felsőoktatási intézményekhez – közölte Karakas János, a kutatóintézetek ügyét koordinátorként felügyelő agrárminiszteri politikai főtanácsadó.
A nélkülözhetetlen génbankok fenntartását, a talajvizsgálatokat és a fajtanemesítést egyaránt tevékenységeik között tudó kutatóintézetek működtetésével kapcsolatban a kormány az elmúlt években több koncepcióval is előállt, ám eddig egyiket sem vitte véghez. A folyamatosan változó elvárások pedig komoly gondokat okoztak az szőlészeti és borászati kutatóintézeteknek. Pedig a génmegőrzést nemzetközi kötelezettség írja elő, emellett a hazai fajták vírusmentes törzsállományainak biztosítása a történelmi magyar szőlők, borok és a gyümölcskultúrák fenntartásának előfeltétele, ráadásul az Európai Unió előírásai értelmében kizárólag igazoltan vírusmentes szaporítóanyag forgalmazható, ami nélkül nem lehet az ültetvényeket újratelepíteni. A kormányzati kapkodást többletköltségvetés biztosítása nélkül egyre több feladattal felruházott kecskeméti kutató vészelte át a legnehezebben. Az intézmény köztartózásai 2007 végére már meghaladták a 220 millió forintot. Lapunk információi szerint egyébként a négy kutatóintézet mintegy 250 millió forintra rúgó tartózását a tárca tavaly év végén kiegyenlítette, s így az idén már tiszta lappal indulhattak.
A világon a legelsők között megalakult magyar borászati kutatóintézetek mintegy két éve járják kálváriájukat, mert a kormány folyamatosan változtatta működtetésükkel kapcsolatos koncepcióját. Tavalyelőtt – miután elvetették az intézmények összevonásának tervét – az akkor még közkereseti társaságként működő kutatóintézetek gazdasági társasággá való átalakítása mellett döntöttek azzal a céllal, hogy később magánkézbe adják azokat. Emiatt az állami feladatokkal is felruházott intézmények – bár az államháztartási törvény ezt előírja – nem szerepeltek önálló tételként a központi költségvetésben, vagyis 2007. első negyedévének végétől meghatározott források nélkül működtek, pénzhez pillanatnyi minisztériumi döntések alapján jutottak. Közben tavaly év közben a privatizációt is elvetették, s egy kormányrendeletben döntöttek amellett, hogy a kutatóintézeteket átadják az oktatási minisztériumnak. Erre július végi határidőt szabtak meg, ám a mai napig sem sikerült megegyezni az átadás részleteiről. A két tárca közötti vita lényegében azért robbant ki, mert az agrártárca források nélkül adta volna át az intézményeket, amelyeket ilyen formában viszont az oktatási tárca nem akart átvenni. Mivel a kormányrendeletben megszabott határidő jócskán letelt, elvileg új megalkotására lenne szükség, ám Karakas János szerint már olyan közel vannak a megállapodáshoz, hogy ez lényegében szükségtelen. Információink szerint a kecskeméti kutatóintézetet a Budapesti Corvinus Egyetem, a badacsonyit a veszprémi egyetem, az egrit a gyöngyösi egyetem, a pécsi kutatóintézetet pedig valószínűleg a város egyeteme fogja átvenni.