Arégi falusi élet vidám oldalát karikírozva bemutató, a magyar népi furfangot, a józan vidéki észjárást pozitív módon megidéző alkotás már sikerrel futott néhány évvel ezelőtt a zalaegerszegi színházban, szintén Bereményi Géza rendezésében, a baktert ott is Eperjes Károly alakította. A másik főszereplő a tizenöt esztendős Utasi Árpi, aki eddig csak mesemondóként szerepelt, s most meg kellett tanulnia a színészmesterséget is. Társa, akivel felváltva alakítja a tehénpásztor Bendegúzt, egy Őri Ádám nevű, Veszprém környéki kisfiú már gyakorlott gyermekszínész.
Az édesanya (Meszléry Judit felváltva Bajcsay Máriával) egész testtartása, alakja a szomorú özvegyasszonyt idézi, aki nehéz szívvel adja munkába gyors észjárású eleven kisfiát. Bendegúz aztán a vasútállomás szolgálati lakásában megismerkedhet a ravasz, jószívű és általában ösztönei hívó szavára hallgató bakterral, a vasorrú bába jelmezébe bújt volt anyóssal (Bajcsay Mária, illetve Meszléry Judit), a (nem túlzás ezt állítani) disznóólból szalajtott, koszos, de kellemes idomokkal rendelkező Csámpás Rozival (Dobra Mária), akinek egyszerre több férfiú is csapja a szelet. – Vígjátékot rendezni nagyon nehéz, alaposan ki kell dolgozni a poénokat, ezért is kell egy márkás óramű pontosságával dolgoznunk – mondta lapunknak a darab rendezője. Bereményi Géza szerint könnyű volt kiosztani a szerepeket, mert a veszprémi társulatban adottak voltak a megfelelő karakterek.
A színpadon vonzó kép: a klaszszikus nyári mező kukoricával, piócás halastóval, illetve a bakterház sparherdes, régi falusi konyhabútorokkal berendezett belső tere. A közönség alighanem sokáig repertoáron fogja tartatni a darabot.
origo.hu
Dömötör Csaba Magyar Péternek: Ki is hazudik az agrártámogatásokról?
