Uniós tanácskozás a diktatúrák bűneiről

Az Európai Unió szlovén elnöksége és az Európai Bizottság közösen a teljhatalmú rendszerek által elkövetett bűnök címen nyilvános európai meghallgatást rendezett a bűnök és megbékélés két fő témakörében. Négy ülést tartottak, amelyeken azzal foglalkoztak, hogy miként lehet a teljhatalmú rezsimek által elkövetett bűnök ismeretét növelni, a nyilvánosság miként szerezhet tudomást széles körben e bűnökről, milyen tanulságokat lehet levonni a sikeres tapasztalatokból, s létrejöhet-e a megbékélés.
A vitában részt vettek a tagállamok, az Európai Parlament képviselői, valamint az Európai Tanács képviselői. Az EU igazságügyi és belügyi tanácsa tavaly áprilisban kérte az ilyen európai meghallgatást a totalitariánus rezsimek által elkövetett népirtások, emberiség elleni és háborús bűntettek, valamint e bűntettek relativizálása ügyében, s arról, hogy miként lehet jóvátenni az igazságtalanságot. Keretdöntést hoztak, és az Európai Bizottságot megbízták azzal, hogy az ennek hatálybalépését követő két éven belül tegyen jelentést arról, szükség van-e további eszközökre a népirtás, emberiség ellen elkövetett és háborús bűnök nyilvános tagadása vagy trivializálása ügyében, amikor az ilyen bűnöket nem a faj, a bőrszín, a vallás, a származás és a nemzeti eredet, hanem az áldozatok társadalmi státusa vagy politikai meggyőződése alapján követték el. Ez utóbbi mondat egyértelművé teszi, hogy az EU a kommunista bűnökkel is hajlandó foglalkozni.
A tanácskozáson részt vevő Gál Kinga néppárti képviselő felhívta a figyelmet azon névtelen százezrekre, akiket mindenféle indokolás nélkül Szibériába deportáltak.