A gróf meg az óceánrepülők

Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, s mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága – vallotta gróf Esterházy János kisebbségpolitikus, a magyar–szlovák megbékélés híve, akit Szlovákiában máig fasiszta háborús bűnösnek tartanak. Jelképes megkövetése tisztelői körében megtörtént ugyan, de a jogi-politikai rehabilitációra még várhatunk.
Az 1938 és 1945 közötti fasiszta Szlovákia a fő témája a Rubicon 4. számának, az a korszak, amikor Vojtech Tuka kijelentette: „Hiába fognak a magyarok történelmi érvekkel előjönni Kassánál, ma nem azt az időt éljük, ahol történelmi érvek meghallgatásra találnak, ma a dinamikus völkisch gondolat az, amely az új határokat meg fogja vonni.” A periodika nemcsak a szlovák nemzetiszocializmust és annak hátterét mutatja be a cseh– szlovák–német–magyar viszony változásait áttekintve, hanem példaként állítja elénk a körülményekkel dacoló, európai gondolkodású, istenhívő grófot, aki védelmébe vette az üldözötteket, legyenek azok szlovákiai magyarok, szlovákok, csehek vagy zsidók. Karakán jellemét nem jutalmazta a háború utáni csehszlovák rezsim sem: Gustáv Husak átadta az NKVD-nek, s a sarkkörön túli gulágok poklát kellett megjárnia. Amikor húga, Mycielskiné Esterházy Mária a magyar követségen közbenjárt érte, ezt a választ kapta: „Először is Magyarország nem avatkozhatik be Csehszlovákia belügyeibe, másodszor csak nem képzeljük, hogy egy népi demokrácia szót emel egy gróf érdekében?” Tavaly volt ötven éve, hogy a mírovi politikai foglyok börtönében meghalt; Molnár Imre szerkesztésében és jegyzeteivel, Kegyelem életfogytig címmel kapható a szenvedéstörténetének dokumentumaiból öszszeállított könyv.
A történelmi magazin ez évi 5. száma – mintha csak folytatná, kiegészítené az előzőt – Edvard Benest helyezi nagyító alá, megvizsgálva tevékenységét magyar, német, ruszin, cseh, csehszlovák és közép-európai nézőpontból is: „Ha létezne a sikeres magyarellenes politikusok listája, Benest ezen a listán igen előkelő hely illetné meg” – fogalmaz Gulyás László.
A hónap témája rovatban a repülés úttörői sorakoznak, köztük az első magyar óceánrepülő páros: Magyar Sándor és Endresz György, akik diadalmas tettüket a magyar revízió ügyének szolgálatába akarták állítani, s Justice for Hungary, azaz Igazságot Magyarországnak névre keresztelt gépükkel 1931-ben távolsági világrekordot hajtottak végre. Számba véve a budapesti utcanévtáblákat, Zeidler Miklóstól megtudjuk, Magyar Sándor neve egyiken sem szerepel, míg Endresz Györgyről egyetlen utcát neveztek el – amelyet 1953-tól Traktor utcára módosítottak ugyan, ám 1992-ben visszanyerte korábbi nevét.
(Rubicon. Történelmi magazin, 2008/4. és 5., ára: 595 forint.)