Árulkodó hűségpontok

A jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az adóhatóság a hűségkártyákon található adatokat általánosan összegyűjtse, a hivatal csak valamely adózó ellenőrzésekor ismerheti meg a kereskedelmi láncok által nyilvántartott tényeket – ezt állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A hűségpontokból következtetni lehet például arra, hogy az érintett menynyiért vásárolt élelmiszert, mennyit költött benzinre. A kártyák adatai azonban félrevezethetik az adóhivatalt.

Állampolgári beadvány nyomán vizsgálódott Szabó Máté arról, hogy az adóhatóság milyen feltételek mellett ismerheti meg a különböző áruházak, benzinkutak által kibocsátott hűségkártyákon szereplő adatokat. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megkereste az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökét, aki arról tájékoztatta: az adóhatóság nem gyűjti össze általánosan a kereskedelmi láncok hűségkártyáin található információkat, így nem is a hűségpontok alapján választja ki az ellenőrizendő adózókat.
Szabó Máté álláspontja szerint ezt nem is tehetné meg jogszerűen az APEH. Az ombudsman rögzítette: a hűségkártyákon szereplő személyes adatok listaszerű gyűjtésére az adózás rendjéről szóló törvény nem jogosítja fel a hivatalt.
*
Az adóhatóság ugyanakkor jogosult bármely adózót ellenőrizni, s eljárásában szabadon választhatja meg, milyen bizonyítékot kíván beszerezni. Tehát ha az APEH olyan személyt vizsgál, akinek van valamilyen hűségkártyája, a hivatal megtudhatja, hogy a kibocsátó kereskedelmi láncnál mennyit költött a vizsgált személy.
Egyre gyakoribb, hogy a nagyobb élelmiszer-hálózatok, benzinkutak, telefontársaságok hűségkártyát adnak vevőiknek. Az üzleti fogás lényege, hogy az adott boltban, szolgáltatónál elköltött összegek után hűségpontokat kap az ügyfél, amiket aztán később vagy levásárolhat, vagy ajándéktárgyakra cserélhet, esetleg kiegészítő szolgáltatásokat vehet igénybe. A pontok rendszerint a kifizetett vételárral arányosan járnak, például minden száz elköltött forint után egy egység.
A hűségkártyák azonban nemcsak a vevőkör megtartására lehetnek alkalmasak, a kereskedők nyilvántartásait az APEH is felhasználhatja: az adóhatóság a kereskedelmi láncok adatai alapján megbecsülheti, hogy az ellenőrzött személy mennyit költött benzinre, vagy az elmúlt hónapban mekkora összegből vett élelmiszert, mennyiért telefonált. Az így kapott számokat aztán összevethetik az adózó bevallásában szereplő jövedelemmel. A hűségkártyák adatai azonban megtévesztők is lehetnek – erre figyelmeztet Garami Andrea. Az adószakértő szerint gyakran előfordul, hogy egy kártyát többen használnak. Valószínűtlen, hogy a házaspár mindkét tagja kiváltja a hűségkártyát, s amikor a férj fizet, akkor az ő kártyáját, ha a feleség, akkor pedig az övét adják át a pénztárosnak.
A szakember személyes tapasztalatra hivatkozva megemlítette: nem ritka, hogy a szomszédok bevásárolnak a közelükben lakó, magatehetetlen személynek, s ekkor is saját kártyájukat használják. Ahogy az sem kizárt, hogy a kártyát közösen használók a pontokért kapott ajándékokat szétosztják egymás között.
Amennyiben az adóhatóság a hűségkártya adatait veszi alapul az élelmiszer- vagy benzinfogyasztás becsléséhez, könnyen téves adatot kaphat – véli Garami Andrea. Különösen akkor, ha például valakinek ellopják a pénz-tárcáját.
A károsult a bankkártyáit biztosan letiltatja, ám a bevásárlásoknál használható kártyákat vélhetően nem. Különösen akkor, ha többel is rendelkezik. Ebben az esetben a tolvaj akár éveken keresztül gyűjtheti azokon a pontokat, s elképzelhető, hogy egy adóhivatali ellenőrzésnél más költekezését veszi majd figyelembe az APEH – mutatott rá a szakember.
Szabó Máté állásfoglalásában hangsúlyozta még, hogy amennyiben az adóhivatal egy gazdálkodó szervezetet ellenőriz, óhatatlan, hogy megismerje a vizsgált vevőinek, ügyfeleinek adatait. Az APEH akkor szerez jogszerűen tudomást az ellenőrzés alá vont cég szerződéses partnereire vonatkozó tényekről, ha csak az érintett vállalkozás magatartását ellenőrzi. Abban az esetben viszont, ha az adóhatóság vizsgálódása akárcsak burkoltan is azt a célt szolgálja, hogy az ellenőrzöttel kapcsolatban álló magánszemélyekről adatot szerezzen, eljárása jogszerűtlen. Szabó Máté rögzítette: mivel nyomozati cselekményeket nem folytathat, ezért azt sem vizsgálta, hogy az adóhatóság végez-e alkotmányba ütköző adatgyűjtést.