Magánrepülőt veszünk a hangárba

A magánrepülők fele csupán a hangárban áll, mivel a növekvő üzemeltetési költségeket nehezen viselik a tulajdonosok. Ebben szerepet játszik a repülők által használt üzemanyag drágasága, de a különféle biztosítások összege sem olcsó. Ha viszont a gép pilótája akár fél évig nem vezet, újra meg kell szereznie a légi jogosítványt.

Bár az elmúlt időben jelentősen megnövekedett a privát légi járművek száma Magyarországon, azok fele használatlanul áll a hangárban – legalábbis ezt állítja a QBE Atlasz biztosítótársaság. A „presztízsrepülők” tényét azzal támasztják alá, hogy a repülés költsége, valamint a gépek üzemben tartása rengeteg pénzbe kerül, így a tulajdonosok inkább csak parkoltatják járműveiket.
– Üzemeltetéséhez szükség van egy, az autókéhoz hasonló kötelező felelősségbiztosításra (amely a harmadik félnek okozott károkat téríti meg), s egy felelősségbiztosításra (amely a repülőgép üzemeltetője által az utasoknak okozott károk esetén nyújt kártérítést) – fogalmazott Dénes Attila, a biztosítási cég vezérigazgatója. Hozzátette, ugyan nem kötelező, de a gépet és a pilótát is érdemes biztosítani.
Az üzemeltetési költségekhez járul a gép amortizációja, ami a legolcsóbb esetben is repült óránként legalább tízezer forint, illetve az üzemanyag, amely eme típusnál literenként több mint 400 forintot tesz ki. Ezen kívül fizetni kell azért is, ha egy repülőtéren le akar szállni a légi jármű: információink szerint néhány évvel ezelőtt a horvát rijekai reptéren egy alkalom 10 ezer forint körüli összeget tett ki, de a forgalmasabb reptereken ez még drágább.
Ugyanakkor a használaton kívüli gép költségei sem alacsonyak, hiszen egy kisebb sportrepülőtéren negyedévente néhány tízezer forintért parkoltathatjuk gépünket. Ráadásul ha a pilóta fél vagy egy évet kihagy, ismét neki kell rugaszkodnia a légi jogosítvány megszerzéséhez, amelynél a legolcsóbb típus is mintegy 1,5 millió forintot emészt fel.
– Ahhoz, hogy egy gép felszállhasson, először lajstromba kell vetetni, majd át kell esnie egy légi alkalmassági felülvizsgálaton, amely az autók műszaki vizsgájához hasonló – mondta el megkeresésünkre Bátori László, a Nemzeti Közlekedési Hatóság polgári repülési főosztályvezetője. Hozzáfűzte, utóbbit kétévente kell megújítani. – A repüléshez a rádióberendezéseket is engedélyeztetni kell, így egy repülő megvételétől számítva néhány hónapra van szükség, hogy azt használni lehessen – hangsúlyozta a szakember. Bátori megjegyezte, amennyiben minden készen áll, országon belül a forgalmas repterek elkerülésével szabadon lehet repülni – megfelelő magasság alatt. Külföldi út vagy forgalmas, ellenőrzött repterek esetében pedig utazási tervet kell leadni egy órával az indulás előtt.
Ma hazánkban a civil forgalomban kizárólagosan jellemző, 6 tonna felszállósúly alatti légi járművek közül 670 repülőgép és 250 helikopter van üzemben.