Amerikai kutatók szerint a Mars talajának ásványi összetétele azt mutatja, hogy a bolygó felszínét valaha meglehetősen változatossá formálták a folyók és a tavak. Ráadásul a víz elég hosszú ideig létezett ahhoz, hogy kialakulhasson és sokáig fenn is maradjon az élet – adta hírül a BBC.
A Nature magazinban publikált tanulmány szerint a tudóscsoport úgy véli: a jég, amit az amerikai Phoenix szonda talált a múlt hónapban a Mars sarkvidékén, a hajdani melegebb éghajlat idején a felszínt borító víz megfagyott maradéka. John Mustard, a Providence-i Brown Egyetem kutatója elmondta: a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter fedélzeti műszerei által rögzített adatok elemzése, a talaj összetétele is arra utal, hogy a táj arculatát több ezer éven át formálhatta a víz. Az analízis azt is bebizonyította, hogy abban az időben – hozzávetőleg 3,8–4,6 milliárd évvel ezelőtt – a Mars nem volt túlságosan forró. A kimutathatóan akkor formálódott ásványi anyagok ugyanis csak alacsony hőmérsékleten keletkezhettek.
A kutatócsoport tagjai hangsúlyozzák: régóta nem kérdéses, hogy a bolygót valaha a víz uralta. Meglepő azonban, hogy sokkal tovább, mint gondolták, s olyan időszakban, amikor a planéta barátságos környezettel szolgált, s megfelelő feltételeket kínált az élő szervezetek kialakuláshoz és fennmaradásához.
Az Európai Űrkutatási Ügynökség Mars Express szondájának legújabb, nagy felbontású felvétele szintén a víz egykori uralmáról tanúskodik. A mintegy száz kilométer hosszú és tíz kilométer széles Echus kanyonról készült kép négyezer méter magas sziklákat ábrázol, amelyekről az elemzések szerint hatalmas vízesések zúdultak egykor a mélybe.
Rejtélyes üzenettel búcsúzik Orbán Viktor Tusnádfürdőtől
