A megszorító intézkedések – főleg az adónövelések – jelentősen közrejátszottak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem volt képes teljesíteni a még 2005-ben rögzített, három évre vonatkozó inflációs célkitűzést – mondta Simor András, a jegybank elnöke a Világgazdaságnak adott tegnapi interjújában. Simor szerint hiteles inflációs célra van szükség, annál is inkább, mert az előre nem látható nemzetközi áremelkedések miatt már a 2009-es háromszázalékos terv sem tartható. Az MNB utoljára májusban adott ki jelentést az inflációról, amelyben 2010 első negyedévére halasztották a cél elérését. A Pénzügyminisztérium és a jegybank augusztusban tárgyal a cél esetleges felülvizsgálatáról, ám a forint erősödése miatt nagy valószínűséggel nem várható ismételt eltolás. A jegybanknál érdeklődésünkre elmondták, hogy a legközelebbi inflációs jelentés augusztus végére várható, és hozzávetőlegesen néhány hét múlva hozhatják tető alá a PM és a jegybank inflációval kapcsolatos megállapodását is. Mivel a májusi elemzésben még 253 forintos euróval és éves szinten 6,3 százalékos drágulási ütemmel számoltak, a következő jelentésben nem várható lényeges változtatás. Az MNB a jövő évre 4,2, 2010-re pedig 3 százalékos áremelkedési ütemmel számol.
– Nem érdemes felemelni az inflációs célt, mivel ez könnyen ellentétes hatást válthat ki, így a forint gyengülését vagy az államkötvények hozamának megugrását eredményezhetné – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hangsúlyozta: a jegybank alapkamat-emelési sorozata nem folytatódik, és a forint árfolyamának stabilizálódásával már az idén megkezdődhet a kamatcsökkentés, ami az inflációs cél elérésében kulcsfontosságú. Az elemző szerint a forint ma nem a török lírát, hanem a stabilabb cseh koronát követi.
Az őzek párzási időszaka miatt van veszély az utakon
