Kettészakadt a cégvilág

Több mint háromszor annyi hozzáadott értéket állít elő egy Magyarországon működő külföldi vállalat dolgozója, mint egy hazaié. Ennek egyik oka az, hogy amíg a multik a jó nyereséget hozó, ám kevesebb munkahelyet teremtő működést részesítik előnyben, addig a hazai kis- és közepes vállalkozások a több munkaerőt igénylő, ezért drágább területeken tevékenykednek.

Kettészakadt a magyar gazdaság, és nemcsak földrajzilag. Az egyik pólust a külföldi tulajdonú, hatékony, az európai piacba integrálódott vállalatok jelentik, a másik oldalon a több munkaerőt alkalmazó, kevésbé hatékony hazai cégek állnak. Az Oriens adatai szerint egy multi dolgozója 3,4-szer annyi hozzáadott értéket állít elő, mint egy hazai vállalat dolgozója. Ez a hatékonyságbeli különbség akár még érthető is lenne, ha az országból körbetekintve nem egészen más arányokkal találkoznánk. Szlovákiában és Csehországban például alig valamivel több mint kétszer olyan hatékonyak a multik, mint a hazaiak, de a második legrosszabb mutatóval rendelkező Bulgáriában sem éri el a hármat ez az arányszám.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke szerint a hatalmas hatékonyságbeli különbség mögött az áll, hogy a külföldi vállalatok Magyarországra települése idején nem volt egy olyan jól működő követelményrendszer, amely munkahelyek teremtésére sarkallta volna a külföldi cégeket. Ennek híján a vállalatok inkább olyan beruházásokat végeztek, amelyeknél a termelőeszközök nagy részébe egyszer kellett beruházni, és a lehető legkevesebb folyamatos költséget (például munkadíjat) igénylik. A gépi beruházások ugyanis körülbelül háromszor annyi profitot hoznak, mint a munkahelyek teremtése.
– A hibát akkor követtük el, amikor nem figyeltünk fel rá, hogy a rendszerváltás után 1,5 millió munkavállaló tűnt el a munkaerőpiacról, és nem fogalmaztunk meg keményebb munkahelyteremtést célzó elvárásokat a hazánkba érkező nagyvállalatokkal szemben – ismerte el Vadász. 1990 környékén még 5,3 millióan dolgoztak az országban, mára a számuk 3,8 millióra apadt. A régió többi országában jobban figyeltek a munkaerőpiacra, ezért például Csehországban vagy Szlovákiában egészségesebb a foglalkoztatottság szerkezete.
– Az enyhe követelményrendszer mögött valószínűleg az a szándék lapult meg, hogyha a multik nem is teremtenek annyi munkahelyet, amennyire szükségünk lenne, majd a köréjük épülő kis- és középvállalkozások (kkv) megteszik ezt helyettük – közölte az elnök. Sajnos ez a számítás sem vált be. Ennek ellenére a munkaerő 72 százalékát a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják, mivel ők általában olyan ágazatokban tevékenykednek, ahol több munkaerőre van szükség. Vadász György szerint a helyzeten csak úgy lehetne javítani, ha átláthatóbb viszonyokkal, átgondoltabb adórendszerrel tennénk magunkat vonzóvá a külföldi vállalatok számára, ám az újonnan idetelepülők esetében jobban figyelnénk a munkahelyteremtésre.