Beragadhat két százalék körüli növekedési ütemnél a magyar gazdaság motorja, a korábbi optimista jóslatokat ugyanis egyre kevesebb adat támasztja alá – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint Magyarország számára meghatározó az unió bővülésének lelassulása. A szakember szerint a hazai gazdasági növekedés kockázata az európai fejlődés lelassulásából adódik: a második fél évre az EU több tagállamában is negatív teljesítményre számítanak, ami együtt jár az ipari megrendelések csökkenésével. Suppan példaként említette a magas benzinár következtében hanyatló autóeladásokat, valamint az ingatlanpiaci válság miatt az építőipar látványos visszaesését. Suppan hangsúlyozta: a gazdaság nem gyorsul, még a kétszázalékos növekedést is igen komolyan veszélyezteti, ha az ipari termelés a vártnál nagyobb mértékben lassul.
Márpedig ez fenyeget, hiszen tegnap is napvilágot látott ezzel kapcsolatban egy riasztó adat: az Európai Unióban a legrosszabb eredményt értük el, 11,4 százalékos visszaesést regisztráltak hazánkban az ipari cégek megrendeléseinél.
*
Ez derült ki az Eurostat tegnap közzétett friss adataiból, amely a májusi új rendeléseket hasonlítja össze a tavalyi év ugyanezen időszakával. Romániában ezzel szemben kiugró, húszszázalékos növekedés tapasztalható, míg a visegrádi államok átlaga stagnálást mutat. Idehaza a gödörből nehéz lesz kikászálódni, mivel termékeink legnagyobb külföldi felvevőpiacain – Németországban és Olaszországban – erős visszaesést mértek, az eurózóna egésze pedig éves szinten több mint négy százalékkal kevesebb megrendeléssel számolhat. A külgazdasági környezet kedvezőtlen kilátásai, az uniós átlagnál jóval magasabb infláció, és a pénzügyi piacok ingadozása így egyelőre azokat a gazdaságkutatókat igazolja, akik mindössze két százalék körüli növekedést jósoltak hazánknak 2008-ra. A mezőgazdasági rekordtermés elmaradása szintén felülírja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint az idei bruttó hazai terméket (GDP) az agrárium húzza majd felfelé a tavalyi katasztrofális évhez viszonyított kimagasló fejlődéssel. A gazdasági előrejelzéseket egybevetve a hazai GDP alakulásával kapcsolatban az EU 1,9 százalékos, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétszázalékos, a jegybank és a Kopint–Tárki pedig legfeljebb 2,2 százalékos elmozdulással számol, míg a GKI háromszázalékos optimizmusával még a Pénzügyminisztérium számaira is rálicitál.
A vártnál rosszabb nemzetközi környezet, az infláció miatti aggodalom és a befektetői bizonytalanság próbára teszi gazdaságunkat – olvasható az UniCredit-csoport tegnap közzétett elemzéséből is, ami kiemeli: a kedvezőtlen külső környezet most hozza felszínre a hosszú távú helyi problémákat. Az elemzés szerint a fogyasztást elvileg a háztartások bevétele és a csökkenő munkanélküliség táplálná, hazánkban azonban a reálkeresetek 0,3 százalékos stagnálása, és a foglalkoztatottak számának további mérséklődése nem erősíti a belső keresletet.
– A háztartásoknak feszítettebb költségvetéssel kell megbirkózniuk, mint korábban, mivel fogyasztásukat az utóbbi időben egyre nagyobb arányban fedezték kölcsönökből, így az esetleges megrázkódtatásokra is érzékenyebbé váltak – írja az elemzés. Az UniCredit az államadósság további növekedésének veszélyére is figyelmeztet, elsősorban a kamatkiadások emelkedése miatt. Az inflációval kapcsolatban a tanulmány leszögezi: az élelmiszer- és olajárak emelkedése által okozott infláció régiónkban még fokozottabban jelentkezik, mivel az energia és az élelmiszerek igen nagy súllyal szerepelnek a háztartások fogyasztásában.
Az ICEG Európai Központ elemzői szerint a költségvetés szerkezetváltásának elmaradása is hátráltatja a növekedés beindulását. A kutatóintézet munkatársai a külpiacra termelő hazai kis- és közepes vállalatok erős forint miatt fokozódó terheire is rámutatnak. Az itteni multinacionális cégeket ugyanakkor nem a forint erősödése, hanem a visszafogott külső kereslet érintheti a vártnál kedvezőtlenebbül – véli az ICEG.
vezércikk a 7. oldalon
