Messze még az alagút vége

Akár négy-öt évig is eltarthat, amire a hitelválság okozta gazdasági lassulás véget érhet: a legnagyobb baj most már Nagy-Britanniát fenyegeti, ahol a növekedés hétéves mélyponton vesztegel, és az állam eladósodása felgyorsult. A Nemzetközi Valutaalap szerint egyre nehezebb együttesen kezelni a rekordinflációt és a gazdasági pangást.

Véget ért a Gordon Brown-korszak az Egyesült Királyságban. A brit kormányfő nevével fémjelzett gazdasági fellendülés 1997-től 2007-ig tartó szakasza egybeesett Brown pénzügyminiszterségével, amely stabil alapokat adott a brit gazdaságnak, most azonban a tengerentúlról átgyűrűző hitelválság hatására hétéves mélyponton van a brit gazdasági növekedés. Az eddigi óvatos pénzügypolitika ugyan bőven hagyott vésztartalékot a szűk esztendőkre, a visszaesés azonban jóval gyorsabban csapott le a szigetországra, mint azt várni lehetett. Egyelőre az államadósság növekedésének rovására lehet még tartani a frontot, de a zuhanórepülésben lévő építőipar és az ingatlanárak esése miatt várhatóan több százezren kerülhetnek az utcára. A jelzáloghitelezés mélyponton van, csakúgy, mint a bizalmi mutatók és az egy százalékra szelídült gazdasági növekedés. A kormányfő most saját korábbi költségvetési törvényeit kénytelen megváltoztatni annak érdekében, hogy tompítsa a hitelválság negatív hatásait, és életet leheljen a belső fogyasztásba.
– A helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor egy fogvatartott kezébe adjuk saját cellájának kulcsát – jellemzi találóan a kialakult válságot a Financial Times. A gazdasági lap hangsúlyozza: a britek Magyarországgal együtt ülnek az Európai Bizottság szégyenpadján a magas államháztartási hiány miatt. A romlást érzékelteti, hogy az Economist Intelligence Unit gazdaságkutató intézet legfrissebb világgazdasági előrejelzésében a legjobban az Egyesült Királyság növekedési kilátásait rontotta le, és az eddig jósolt másfél százalék helyett mindössze fél százalékos helyben járást valószínűsít jövőre. A hitelválság elhúzódására hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég közölt stabilitási jelentése is, amely szerint a krízis eddig 945 milliárd dolláros veszteséget okozott a világban. A világszervezet egyelőre nem látja az alagút végét, bár annyit elismer, hogy a rossz adósok miatti leírások nagy része valószínűsíthetően már megtörtént.
– A lelassult gazdasági növekedés miatt egyre nehezebb kezelni a megugró infláció okozta problémákat úgy, hogy a pénzügyi stabilitás ne sérüljön – szögezi le a jelentés. Az IMF borúlátását az Egyesült Államokból a múlt héten érkező számos kedvezőtlen hír is megerősíti: a második negyedéves növekedés az elemzői várakozásokhoz képest jóval szerényebb, két százalék alatti éves ütemet mutat, miközben a 482 milliárd dollárra rúgó költségvetési hiány történelmi rekordot ért el. Szakértők szerint a hitelválság károsultjait megsegítő 150 milliárdos gyorssegély, valamint a 25 milliárd dolláros hitelkedvezmény csak csepp lesz a tengerben. Eddig több mint egymillió amerikai vesztette el az otthonát, mert nem tudta tovább fizetni a törlesztőrészleteket, és szinte minden héten érkeznek hírek egy-egy, magát eddig még tartó pénzintézet megroggyanásáról.